Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 2. szám - G. Vass István: Az Új Magyar Központi Levéltár gyűjtőköre és iratbeszállítási politikája: jegyzetek a levéltár szervjegyzékének és fondjegyzékének összeállítása közben / 3–15. o.

ágy Művek Kereskedelmi Igazgatóságától és Diósdi Gyárától, a Mecseki, a Nógrádi és a Borsodi Szénbányák különböző bányaüzemeitől, illetve a Tatabányai Szénbányák Tervező Intézetétől és más vállalati egységektől átvett iratanyag. „Csupán" arról van tehát szó, hogy ezen iratok az illető vállalat fondjába tartoznak, s azon belül lehet belőlük önálló állagot képezni. Hogy erre egyáltalán sor kerül-e, annak eldöntése a központot felügyelő levéltár joga és felelőssége. Ügy gondolom, hogy a szervek értékhatára megállapításának lassan előre döcögő ügye szempontjából az utóbbi megszorítás ellenére is fontos előrelépés lenne tehát, ha legalább azt elérnénk, hogy a levéltárak is csak azokat a szerveket tekintsék önálló fondképzőnek, amelyeket a KSH statisztikai adatszolgáltatásra, a PM pedig pénzügyi beszámoló (mérleg) készítésére kötelez. 4. A szervek kategorizálása — avagy lehetséges-e további szervek értékhatár alá sorolása? Talán mondanom sem kell, hogy az UMKL-hez tartozó 829 szerv a fenti szempontok szerint már át lett rostálva, s e szám már csak olyan szerveket tartalmaz, amelyek valóban önálló fondképzőknek tekinthetők. Miután hétszáz-nyolcszáz szervet nem lehet egyforma intenzitással ellenőrizni, figyelemmel kísérni, ezért a szervek fontosság szerinti kategorizálása már az 1970-es években elkezdődött.

20 Akkor a legfőbb államhatalmi és államigazgatási szerveket sorolták az úgynevezett I. kategóriába. A kategorizálás — azaz a levéltári szempontok szerinti értékelés — az 1982-es szervjegyzék előkészítése során formálódott egységes rendszerré, amikor is minősítettük valamennyi fondfőcsoport szerveit. A rendszer alapelvei azóta sem változtak, de szervjegyzékünk mostani felülvizsgálata során igyekeztünk a szempontokat tovább finomítani. I. kategóriába soroljuk az országos főhatóságokat, s a legfontosabb intézményeket, trösztöket, vállalatokat és társadalmi szerveket, amelyeket lehetőleg évenként meglátogatunk s az iratátvételek tervezésénél is elsőbbséget élveznek. II. kategóriába soroljuk azokat a szerveket, amelyeknél ugyan szintén képződnek fontos történeti értékű iratok, a társadalmi életben betöltött funkciójuk azonban nem teszi indokolttá évenkénti meglátogatásukat, s tőlük csak kisebb mennyiségű, az iratok értékhatárával kapcsolatban a közelmúltban lefolytatott vizsgálat tapasztalatait hasznosítva, erőteljesebben szelektált iratanyagot veszünk át. Végül a többi szervet III. kategóriába, azaz lényegében levéltári értékhatár alá soroljuk. A levéltári tvr-ben előírt levéltári felügyeletet azonban ezen szervek esetében is ellátjuk: véleményezzük iratkezelési szabályzataikat és irattári terveiket, elbíráljuk iratselejtezési jegyzőkönyveiket, négy-öt évenként ezek iratkezelését és irattárait is ellenőrizzük, s végül eseti elbírálás alapján ezektől is veszünk át iratokat. A szervek fondfőcsoportonkénti és azon belül kategóriánkénti megoszlása a következő: 9