Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 2. szám - G. Vass István: Az Új Magyar Központi Levéltár gyűjtőköre és iratbeszállítási politikája: jegyzetek a levéltár szervjegyzékének és fondjegyzékének összeállítása közben / 3–15. o.

G. VASS ISTVÁN Az Üj Magyar Központi Levéltár gyűjtőköre és iratbeszállítási politikája Jegyzetek a levéltár szervjegyzékének és fondjegyzékének összeállítása közben 1. Történeti visszapillantás A Magyar Országos Levéltárnak — mint Sárközi Zoltán egyik tanulmányából

1 tudjuk — egészen az 1960-as évek végéig nem volt pontosan körvonalazott, szerv jegyzékbe foglalt gyűjtőköre. A felszabadulás utáni iratanyag gyűjtésére és kezelésére, a működő szervek irattárainak ellenőrzésére a MOL keretében létesített Népi Demokratikus Osztály (NDO) 1961-ben történt újjáalakulása után egyik legfontosabb feladatának tekintette az illetékességi körébe tartozó szervek pontos kataszterének felfektetését, de ezt egyelőre nem sikerült megnyugtató módon megoldani. A harmadik ötéves terv (1966—70) évei alatt ismét előtérbe került a gyűjtőköri szervjegyzék összeállításának feladata.

2 1966-ban a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya bizottságot hozott létre az Országos Levéltár Népi Demokratikus Osztálya gyűjtőkörének elhatárolására. A bizottság javaslata alapján a Levéltári Osztály jóváhagyta a kialakított listát, amely 706 szervet tartalmazott.

3 i Lényegében ez a lista szolgált alapul az 1970-ben önállósult Űj Magyar Központi Levéltár gyűjtőkörének megállapításához, amelyet elvileg a 186/1969. MM sz. utasítás körvonalazott. Magában foglalta e jegyzék az egykori Központi Gazdasági Levéltártól átvett budapesti és vidéki nagyvállalatokat, valamint a budapesti felsőoktatási intézményeket is, ugyanakkor már nem tartalmazta a szervezés alatt álló Szakszervezetek Központi Levéltára illetékességi körébe utalt szakszervezeti szerveket, továbbá egyes sportszerveket.

4 A következő évben az 52 759/1971. LIG sz. intézkedés értelmében a vidéki székhelyű vállalatok a tanácsi levéltárak illetékességi körébe kerültek. A fővárosban működő általános levéltárak illetékességi körének szabályozásáról szóló 101/1975. KM sz. utasítás „csak" a termelővállalatok felügyeletét adta át a Fővárosi és a Pest Megyei Levéltárnak, a budapesti székhelyű szolgáltató, ellátó, tervező, kereskedelmi stb. vállalatok felügyeletét és iratanyaguk átvételét viszont az UMKL illetékességi körébe utalta. — Az Űj Magyar Központi Levéltár létrejötte után egyébként e jogszabály előkészítése során, illetve hatálybalépését követően végezték el ismét a levéltár gyűjtőköri szervjegyzékének generális felülvizsgálatát, pontosítását. Ennek eredményeként 1975. december 31-én 700, 1976. december 31-én pedig 725 szervet tartottak nyilván.

5 Gyűjtőkörünk ezt követő — ez ideig egyben utolsó — módosítására 1981ben került sor, amikor is a Művelődési Minisztérium Közgyűjteményi Főosztálya 28 824/1981. VII. sz. alatt intézkedett 54 vidéki székhelyű ipari nagyvállalatnak a tanácsi levéltáraktól az UMKL illetékességi körébe utalásáról.

6 A többszöri — olykor ellentétes irányú — módosítás előtti, illetve utáni gyűjtőkörünk jellegét, összetételét érzékelhetővé teszi 1968-as és 1987-es szerv3