Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 1. szám - HÍREK - Csorba Csaba: Szemere Bertalan és kora: a Magyar Történelmi Társulat tudományos emlékülése Miskolcon / 103–105. o.

fesszoraként évtizedeken át foglalkozott Szemere életművével, a tervezett nagy monográfia megírásában azonban megakadályozta a halál. Közigazgatási tekintetben a városok és megyék kérdését elemezte egy-egy előadás (Kajtár István pécsi, ill. Stipta István miskolci adjunktus). Szemere Bertalan 1848/49-es tevékenységét, főleg a Batthyány-kormányban játszott szerepét taglalta előadásában Urbán Aladár budapesti egyetemi tanár. Fölhívta a figyelmet arra, hogy az eddigi szakirodalomhoz képest jóval árnyaltabban és elfogultságoktól, előítéletektől mentesebben kell megítélni Szemére Bertalan szerepét, akinek tevékenysége egészében feltétlenül pozitívan értékelendő. Nem lehet a korszak politikájának megítélésében Kossuth, a hozzá való viszonyulás az egyedüli mérce. Felhívta a figyelmet a kutatás hiányosságaira és feladataira is. Szemere 1849-es tevékenységével három előadás foglalkozott: Deák Gábor ny. iskolaigazgató kormánybiztosi, Hermann Róbert tudományos munkatárs (Budapest) hadseregszervező, Takáts Péter nyíregyházi főiskolai tanár miniszterelnöki tevékenységét vázolta. A szabadságharc emigrációjának átfogó elemzésébe helyezte bele Szemere tevékenységét Katona Tamás tudományos kutató (Budapest), aki ezt a vitatott és sok ellentmondással terhes kérdéskört rendkívül árnyaltan világította meg, különös tekintettel Kossuth és Szemere kibékíthetetlenné vált ellentétére. Pelyach István (Szeged) az emigráció egyik jellegzetes szemerei alkotását, a Politikai jellemrajzokat elemezte. Szemere borsodi utóéletéről, kultuszáról Bistei Attila miskolci joghallgató tartott előadást. Szemere Bertalan egyetlen fia, Szemere Attila pályáját Szabadfalvi József miskolci múzeumigazgató tekintette át. Az előadásokban érintett témák részletes feldolgozásai 1988-ban nyomtatásban is megjelennek a Borsodi Történelmi Évkönyv — a Magyar Történelmi Társulat megyei csoportjának kiadványsorozata — VII. kötetében, a megyei tanács anyagi támogatásával. A Szemere-évfordulós ünnepségek sorát két rendezvény zárta: egykori iskolájának jogutódja, a sárospataki Rákóczi Gimnázium emlékülésén elsősorban a zempléni kötődést emelték ki. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyeiek budapesti baráti körében, a Magyar Jogászszövetség székházában Csorba Csaba tartott előadást Szemere Bertalan életművéről. A tervek szerint a Miskolcon alakuló közművelődési egyesület felveszi Szemere Bertalan nevét s mozgalom indult arra is, hogy Szemere legyen a miskolci egyetem névadója. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár az évfordulóra jelentette meg a Borsod vármegye képviselete a reformországgyűléseken c. dokumentumkötetet (összeállította Ser esne Szegőfi Anna), s tervezi — a Magyar Történelmi Társulat megyei csoportjával közösen — a Szemere-életmű dokumentumainak folyamatos megjelentetését. Csorba Csaba 105