Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 1. szám - HÍREK - Füzes Miklós: Batthyány Kázmér hazaérkezett / 106–109. o.

Batthyány Kázmér hazaérkezett A Baranya Megyei Levéltár igazgatójától mintegy tíz évvel ezelőtt kapott téma birtokában e sorok írója sem gondolhatta, hogy kutatásának eredménye annak tárgyára közvetlenül visszahat és Batthyány Kázmér hamvainak hazahozatalához, állami gyászszertartás keretében a siklósi vár gótikus kápolnájában történő elhelyezéséhez vezet. Nem gyakori, hogy a kutatómunka a történelemtudományban ilyen kézzelfogható eredményhez nyisson utat, ezért talán nem szerénytelenség a felkérésnek engedni és beszámolni a megvalósulás módjáról. A siker alapját a kutatómunka és a közvetlen hasznosulást biztosító közművelődési tevékenység egybeépülése jelentette. A múzeumban, majd a levéltárban dolgozó kutató tudatosan, a közművelődés társadalmasítását a gyakorlatban is megvalósítani igyekezve, új utakat keresve, épített ki kapcsolatot a Hazafias Népfront keretei között működő Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Körrel. Annak munkáját szakmai tanácsokkal segítve sikerült olyan programot kialakítani, mellyel a tagság messzemenően egyetértett, hajlandók voltak érte dolgozni, sőt igényelték is ezt a munkát. Az addig csak vegetáló, papíron létező egyesület, új vezetőséget kapva, feléledt és a város, valamint közvetlen környéke kulturális életében egyre fontosabb szerepet töltött be. A program megvalósításába sikerült bevonni a pécsi Janus Pannonius Múzeumot és a Baranya Megyei Levéltárat, majd a helyi tanácsi és politikai vezetők is egyre nagyobb feladatot vállaltak. A főrendi ellenzék egyik reformkori vezérének és az 1849-es Szemere-kormány külügyminiszterének pályafutásával a történeti irodalom meglepő módon alig foglalkozott. Az első és máig egyetlen átfogó munka 1893-ból származik Tóth Lőrinc, Batthyány egykori titkárának tollából. Sálacz Gábornak a szabadságharc idejét, elsősorban a baranyai főispáni és a délvidéki kormánybiztosi tevékenységet feltáró gyűjteménye árulkodik egy monográfia megírásának tervéről. Tanulmányok közléséig jutott el Balázs László. Az irodalomban egyébként csak szórványosan érintik tevékenységét, általában akkor, ha valakinek egyes állítását gyengíteni vagy erősíteni kell. Ezek előfordulása azonban gyakran független a valóságtól. A kutatást tovább nehezíti, különösen a reformidőszakot érintően, az igen gyéren mutatkozó levéltári forrás és a tárgyi anyag hiánya is. A kutatás első eredményei lehetővé tették, hogy Batthyány személyiségének a bemutatása a várbaráti kör programjává váljék. Ennek eszköze egy 1981. március 15-én kezdődő és évenként megismétlődő előadás-sorozat lett. Első alkalommal éppen Batthyány tevékenységének és a korszak helyi eseményeinek az áttekintése történt meg, majd a téma azóta is többször visszatért. Mindehhez járult még 1981-ben a siklósi 2. számú Általános Iskolában egy kamarakiállítás. Az 106