Levéltári Szemle, 37. (1987)
Levéltári Szemle, 37. (1987) 4. szám - HÍREK - Feiszt György: Tudományágak és szervezeteik feladatai a helytörténeti kutatásban: tudományos ülés Noszvajon / 102–104. o.
Tudományágak és szervezeteik feladatai a helytörténeti kutatásban. Tudományos ülés Noszvajon Tudományágak és szervezeteik feladatai a helytörténeti kutatásban címmel országos tanácskozás zajlott le Noszvajon 1987. június 15—16-án az MTA Történeti-Demográfiai Albizottsága és a Heves Megyei Levéltár rendezésében. A tanácskozáson, melyen a Művelődési Minisztériumot Molnár József, a Levéltári Osztály vezetője képviselte, mintegy ötven levéltáros, muzeológus,• régész, statisztikus és történész vett részt. Kovacsics József tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE) megnyitóbeszédében hangoztatta, hogy sok a párhuzamosság a különböző tudományágak tevékenységében, amelyek kiküszöbölése nagymértékben növelhetné a helytörténet-kutatás hatékonyságát. Ezt követően öt előadás hangzott el. Buzási János főigazgató-helyettes (OL) „A levéltárak és levéltári források szerepe a helytörténeti kutatásban" címmel részletes áttekintést adott mindazon forrástípusokról, amelyek az országos, a megyei és a szaklevéltárakban leginkább segítségére lehetnek a helytörténet-kutatóknak. Külön hangsúlyozta a levéltárosi feltáró munka szerepét, a segédletek készítésének fontosságát és a már elkészült belső segédletek publikálásának sürgősségét. Kiemelte a kutatókkal való „törődést", mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a helytörténeti kutatók tájékozatlanok és sokszor a kutatáshoz szükséges elemi ismereteik is hiányoznak. Szabó László muzeológus (Szolnok) a muzeológia és helytörténet kapcsolatának jelenlegi helyzetét elemezte előadásában. A múzeumokban, ahol napjainkra hatalmas mennyiségű tudományos feldolgozást igénylő anyag halmozódott fel, alapvető funkcióváltásnak lehetünk a tanúi. Amíg régen a múzeumok feladata elsősorban a gyűjtés és a megőrzés volt, addig napjainkban a közművelődési funkciók dominálnak. Nehezíti a muzeológusok munkáját, hogy nincsenek 'kidolgozott mutatórendszereik, nincsen országosan egységes segédlet-nyilvántartásuk sem. Ennek következtében, bár a helytörténeti kutatók használják a szakemberhiány miatt feldolgozatlan múzeumi anyagot, mégis csak személyes konzultációval lehet tájékozódni. A múzeumok a helytörténet-kutatást leginkább a pályázatok kiírásával segítik. A helytörténet-kutatás támogatásában leghasznosabbnak a publikációkat ítélte. Beszélt a régészeti topográfia, a földrajzinévgyűjtés és a néprajzi atlasz elkészült köteteiről, melyek révén a múzeum is sokrétű segítséget tud nyújtani; hangsúlyozta azonban, hogy a helytörténet-kutatás terén a forrásőrző intézmények további együttműködésére van szükség. Kovacsics József „Az együttműködés eredményei és problémái a helytörténeti lexikonokkal kapcsolatos alapkutatások során" c. előadásában áttekintette a helytörténeti kiadványokkal kapcsolatos helyzetet, majd részletesen taglalta a helytörténeti lexikonok készítésének problémáit. Elmondta, hogy a kiadás gondolata immár négy évtizedre nyúlik vissza, mégis mind ez ideig csak a Veszprém megyei lexikon első kötete jelent meg (a második sajtó alatt van). Az előkészületi munkák más és más készültségi fokig jutottak Borsod, Vas és Zala megyék helytörténeti lexikonjai esetében. Konkrétan beszélt a tényezőkről, amelyek ezek elkészültét megakadályozták. A továbblépés gátjaként említette a demográfiai alapkutatások hiányosságait, a többször, több helyen elvégzett azonos munkákat, a szociográfiai anyagok tökéletlenségét és a kutató szakemberek viszony102