Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 4. szám - MÉRLEG - Erdmann Gyula: Két új történelmi olvasókönyv: Csongrád megye évszázadai I., III. köt. Szeged, 1985–1986. / 95–98. o.

Két új történelmi olvasókönyv Csongrád megye évszázadai I. A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig (Szerk. Blazovich László). Szeged, 1985. 392 pag. -j- 1 térképmelléklet. Csongrád megye évszázadai III. Legújabb kor 1919—1975. (Szerk. Nagy István), Szeged, 1986. 336 pag. -j- 5 táblázat. Nem lehet nem észrevennünk, hogy a Csongrád Megyei Levéltár az utóbbi időkben rendkívül igényes, energikus kiadványprogram megvalósításán fáradozik — máris szép eredményekkel —, melyek gyors egymásutánban sorjázó kötetekben és nagy tanulmányokban jelentkeznek. A levéltár munkatársai nem kis szerepet vállaltak az eddig megjelent Szeged, ill. Hódmezővásárhely történeti kötetekben, ott vannak az Anjou-kori oklevéltár „stábjában", s az igazgató, Blazovich László 1986-ban önálló kötetet is megjelentetett, melyben a Tisza—Maros—Körös köze középkori településtörténetével foglalkozik. Csanád megye levéltárának ismertető leltára után (amely már napvilágot látott), a levéltár további leltárak kiadásával kívánja segíteni, informálni kutatóit. Mindemellett rendszeres időközönként kézbe vehetjük a levéltár évkönyveit is. MegerősödŐben és kibontakozóban van tehát egy levéltári kutatóműhely, aminek nemcsak mi levéltárosok, de az ország történetírói is örülhetnek, hiszen egy-egy jó levéltári kutatóműhely mindig is az alapkutatásokban jeleskedik. Márpedig erre van a megyékben, régiókban, de országosan is a legnagyobb szükség. Csak helyeselhető, hogy a Csongrád Megyei Levéltár szaporítja a megyékszerte szépen sorjázó történeti olvasókönyvek számát. Az egyre reménytelenebbnek tűnő mélyponton, válságban levő oktatásügyünk megsegítése, a történelemtanítás eszköztárának gyarapítása ma valóban kikerülhetetlen feladata mindazoknak, akik az iskolákból kikerülő ifjúságunk jobbítását, tudásszintjének emelését, hagyománytiszteletének, hazaszeretetének fokozását, a szűkebb és tágabb szülőföld iránti kötődésének erősítését szívükön viselik. Bízunk benne, hogy a legtöbb iskolában akad egy-egy olyan történelemtanár, aki élni is tud a kezébe kerülő új eszközökkel — s bízunk abban is, hogy számuk növekedni fog. A csongrádiak két olvasókönyve jól szolgálja az alapcélt: segíti az iskolai, honismereti munkát, felhívja a figyelmet a forrásokra — forrástípusokra, utal a megye és a helységek történetének főbb irodalmára, a már kiadott forrásokra. Az egymást ritka gyorsasággal követő kötetek megjelentetése a Csongrád Megyei Levéltár és „külső munkatársai" munkáján túl dicséri a TIT megyei szervezete és a Megyei Tanács anyagi támogatását is. Az 1. kötet a honfoglalás előtti korszák részletes irodalomjegyzékével indul (megtudjuk pl. azt, hogy a vidék történetéhez már az i. e. VI. sz.-tól vannak írott források). A középkor Blazovich László által jó érzékkel válogatott forrásai sorát Anonymus gestájának részlete nyitja meg (a honfoglaló magyarok első „országgyűlése" épp Csongrád területén, Ópusztaszeren volt!). Ezt követően olvashatjuk Bíborbanszületett Konstantin munkája és a Gellért-legenda megfelelő passzusait. Olvashatunk Ajtony birodalmáról, a valaha a Marostól az Al-Dunáig terjedő Csanád megyéről, a püspökségek megszervezéséről, a Szeged központú 95