Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 4. szám - KILÁTÓ - Körmendy Adrienne: Az Archeion LXXX. és LXXXI. (1986) köteteiről / 74–78. o.

szükség szerinti egyesítésére. Az állami levéltáraknak jogot biztosított a levéltári anyag feletti ellenőrzésre az ország egész, területén.: Bevezette az „állami levéltári anyag" azóta is érvényben levő fogalmát, amely magába foglalta az országban már létező és folyamatosan keletkező dokumentumanyag összességét az egyes intézményekben történő születésük pillanatától kezdve. A törvényerejű rendelet alapján hozták létre az Állami Levéltárak Főigazgatóságát, amely köZr vétlenül a Minisztertanács alá tartozott. A törvényerejű rendelet alapján hajtották végre a levéltári hálózat kiépítését is. A háború utáni levéltári munkának oroszlánrészét képezte az országból kivitt és a szétszóródott levéltári anyag felkutatása és revindikálása, amely a mai napig tart. Jelentős eredményeket értek el a levéltárak a rendezés és a segédletkészítés terén. Nőtt a levéltárosok száma és szakképzettségük szintje. 1951-ben a toruni egyetemen megindították a levéltáros szakot. Jelenleg kilenc egyetemen van a történeti tanulmányok keretében levéltárosi szakképzés. A toruni és a varsói egyetemen diploma utáni továbbképzés is folyik, s az országban két érettségi utáni levéltáros-szakiskola működik. Erőteljesen fejlődött a levéltárosok tudományos munkássága, a levéltárak nemzetközi kapcsolata és kiadványtevékenysége. A legjobb példa erre az Archeion c. folyóirat és a Teki archiwalne című sorozat, amely kisebb terjedelmű történelmi forrásokat közöl. Az Archeion 80. kötetének következő tanulmányai a régebbi múltba nyúlnak vissza. Patrícia Kennedy Grimsted tanulmányában a Litván Nagyfejedelemség kancelláriai könyveinek (ún. Litván Metrica) rendszerét és tartalmát mutatja be (121—182. 1.). A könyvek a kancelláriából kikerülő legfontosabb dokumentumok másolatait tartalmazzák a XV. századtól a XVIII. század végéig. A Litván Metrica elnevezést azonban úgy a múltban, mint a jelenben a Litván Nagyfejedelemség kancelláriai anyagának összességére is használták, amelyet a különböző történeti korokban különböző rendszerben, de mindig együtt őrizték. A tanulmány azt a célt tűzte ki, hogy rekonstruálja a kancelláriai könyvek eredeti vagy természetes rendszerét. Ennek érdekében részletesen elemzi a litván kancellária történetét, munkáját, az iratok megőrzésének gyakorlatát, az egyes könyvek tartalmát. A könyveket az eredeti sorozatok szerint mutatja be a szerző, amelyeket a tartalmi elemzés alapján rekonstruált. Maria Trojanowska a lublini XVI—

XVIII. századi céhlevelekről nyújt diplomatikai elemzést {183—205. 1.). Céhlevelek alatt a szerző a korabeli felfogással megegyezve a céheknek a városi tanács által jóváhagyott és írásban rögzített statútumait érti. A céhleveleket mint a városi kancellária által kiállított dokumentumok egyik fajtáját veszi vizsgálat alá. Részletesen elemzi a külső ismertetőjegyeket és a különös gazdagsággal kiépített formulás részeket, amelyekből a városi kancellária színvonalára lehet következtetni. Függelékként kimutatást közöl a lublini céhlevelekről céhek és oklevéltípusok szerint. A „kisebb közlemények "-ben először Elzbieta Wierzbicka a kielcei állami levéltárban levő azon ősnyomtatványok katalógusát közli, amelyek nem szerepelnek K. Estreicher: Bibliográfia Polska c. 8—33. köt. (Krakkó, 1882—1900) művében (205—220. 1.). Arkadiusz Kolodziejczyk pedig adatokat közöl a mai Lengyelország területén letelepedett tatárok történetéhez (221—233. 1.). A forrást a studziankai mohamedán egyházközség anyakönyve szolgáltatta, amelyet a lublini állami levéltárban őriznek. Bemutatja a tatárok XVII. század végi letelepedésének a körülményeit és feltételeit, valamint a tatár települések gyors megszűnéséinek okait, végül részletesen ismerteti a tatár egyházközség anyakönyvét és tartalmi szempontból elemzi. Az Archeion 81. kötetében a levéltártani tanulmányok dominálnák. Czeslaw Biernat a levéltári anyagok kutathatóságáról értekezik (7—32. 1.). Röviden ismerteti a kutathatósági határidő történeti korok és államok szerinti alakulását.