Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 4. szám - Kruzslicz István: Algyő bevallási könyve és Makó egyéni birtoklapjai a II. József-kori kataszteri felmérésből / 44–50. o.

Évkönyvben. Ebben ismertette II. Józsefnek a felméréssel kapcsolatban kiadott rendelete lényegét, a felmérések során keletkezett iratok fajták szerinti csoportosítását, felvázolta az iratanyag keletkezésének körülményeit, a felmérések lefolyását és rámutatott az iratanyag nagy forrásértékére. A függelékben felsorolta az általa fellelt felmérési iratanyaggal rendelkező helységek neveit, az iratokat őrző levéltárakat és az iratok jelzeteit, valamint a helységekre vonatkozó iratok típusait.

9 Mivel a lappangó iratok felkutatására a rendelkezésére álló idő kevésnek bizonyult, felsorolását nem tartotta tejesnek. Nem volt alkalma a szomszédos országok levéltáraiban való kutatásra sem. A felsorolásban nem szereplő Pécs kataszteri felmérésének anyagát pl. csak a tanulmány megjelenése után vehette kézbe, melyről később a Baranya Megyei Levéltári Évkönyvben elemző tanulmányt írt.

10 Algyőre vonatkozó források után kutatva bukkantam rá a Csongrád Megyei Levéltárban a Pallavicini-uradalom iratai között az AlgyŐ felmérését tartalmazó bevallási könyvre. Mivel nem a József-kori fondban van elhelyezve, és a könyv gerincén „Algyő földadó könyve 1786" feliratot viseli, nem került bele abba a felsorolásba, melyet Dávid Zoltán állított össze az első kataszteri felmérés anyagának jegyzékében. Ugyancsak nem szerepel a felsorolásban Makó néhány, a felméréssel kapcsolatos iratot és egyéni birtoklapokat tartalmazó anyaga sem. Az Algyő és Makó kataszteri felméréséből ránk maradt iratok rövid ismertetésének célja a forrásanyag felhasználásának megkönnyítése. Algyő bevallási könyve (Liber fassionalis)

11 Az 1786-ban készült, letisztázott bevallási könyv nyomtatott lapjait magyar nyelven töltötték ki. A kötetet kemény bőrbe kötötték. Algyő bel- és külterületének teljes felmérését tartalmazza. A község felmérése több szakaszban történt. Az I. szakasz a belterületet foglalja magában. A további szakaszok tartalmazzák a külterület felmérési adatait. Minden szakasz a felmért terület határainak leírásával kezdődik, feltüntetve a határpontokat, megnevezve a szakaszszal határos területeket. A felmért földterületeket sorszámozták. Az első rubrikában szerepel a topografikus numerus, amelynek számlálója 1-gyel kezdődően az egész községen végigfut, míg a nevezője azt mutatja, hogy egy adott szakaszon belül hányadik felmért területegységről van szó. Minden birtokos a mérés sorrendjében következő sorszámot kapta. A második rubrikában szerepel a birtokos neve és az azonosítására szolgáló házi numerus, amely a belső telken levő házát jelölte. Szállásföldeknél a szállásépületeket is sorszámozták. Itt szerepel a földterület művelési ágának a megnevezése, az elvetett mag mennyisége, dohánynál az elültetett palánták száma. A várható termés becsléséhez, gabona esetében azt tüntették fel, hogy az elvetett mag hányszorosát adja vissza a föld, dohány esetében a várható termést -mázsában, értékét pedig forintban jelölték. A következő rubrikában tüntették fel a használt mértékegység megnevezését. Ezután következett a földterület holdban és négyszögölben kifejezett nagysága a művelési ágaknak megfelelő rovatokban (szántó, rét, szőlő, erdő). Mindegyik mellett a termés 3 évre átszámított mennyisége (szántóföldnél a gabona p. mérőben, rétnél a széna mázsában, szőlőnél a bor akóban, erdőnél a fa ölben kifejezve). Nemcsak az algyői lakosok földjeit, hanem a földesúr által letelepített kertészségek által művelt területeket is felmérték, az ott épített házakat is számozták, a felmért udvarok területét is megadták. Mindazokat félvették, akik valamilyen címen földet használtak. Amennyiben belső fundussal, házzal nem ren-