Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 4. szám - Kruzslicz István: Algyő bevallási könyve és Makó egyéni birtoklapjai a II. József-kori kataszteri felmérésből / 44–50. o.

delkeztek, nevűik mellett nem szerepelt a házi numerus. A „sine numero" jelölés azonban számozatlan épületet is jelölhetett. A házak számába beleszámították a belterületen épült lakóházak mellett a külterületen felépített kertészházakat is és a jobbágyok szállásföldjein felépített szállásokat is. A terméketlen területe^ ket általában nem mérték fel, de azok is kaptak helyrajzi számot. A szakaszok végén, vagy az elején felvilágosítást adtak a szakaszban szereplő művelési ágakról, a határhasználat módjáról és a föld minőségéről. A felmérés végén az egyes szakaszok lapszám szerinti összesítése szerepel. Külön táblázat tartalmazza a földesúri és a község által használt földterület és terméshozam nagyságát művelési ágak szerinti bontásban. A szállási öl deknél külön jelölték az úrbéres és külön az árendált szállásföldeket. A szőlőknél a második rubrikában megadták a holdankénti átlaghozamot, melynek alapján lehetséges a szőlőparoellák hozam szerinti kategorizálása. A dohányon kívül mindenféle termést gabonahozamra számítottak át, amit parifikálásnak neveztek. így a takarmánynövények, a kender terméseredményeit beszámították a gabonafélék terméseredményébe. A kertek és gyümölcsösök hozamát pedig a szénához parifikálták. Makó egyéni birtoklapjai (Tabella individuális)

12 Makón a felszabadulás előtt még megvoltak a fassiókat tartalmazó füzetek is, melyek sajnos elkallódtak, így ma már csak az egyéni birtoklapok és néhány, a makói albizottság működésével kapcsolatos irat (levelek, formulák, tanítások) maradt meg. A nyomtatott birtoklapokat kézzel írva töltötték ki, magyar nyelven. Az első birtoklap a 7-es számmal kezdődik, az utolsó az 1662-es számot viseli. Mivel nem tudjuk a felmérés idején felvett házak számát, nem állapítható meg, hogy a birtoklapokból hiányzik-e és ha igen, mennyi. Tudjuk viszont, hogy a három évvel korábban készített népszámlálás adatai szerint 1786-ban Makón 1716 házat írtak össze. Az egyéni birtoklapok a rájuk írt dátumok alapján 178$. május 18. és június 10. között készültek. A birtoklapok alapján megállapítható, hogy Makó határát 17 szakaszban mérték fel. Az egyéni birtoklapok a házszámok (házi numerus) sorrendjében tartalmazzák az egyes birtokosok több helyrajzi számon és így természetesen több szakaszban található földjeit. A szakasz számát római számmal, a helyrajzi számot arab számmal írták (topographicus numerus). A felső sorban baloldalt szerepel a házszám, jobboldalt a helység és a földesúr neve, végül a vármegye megnevezése, ahol a helység feküdt. Baloldalt, a házszám alatt jegyezték fel a helyrajzi számokat, ha két szám szerepel tört számmal elválasztva, akkor a felső szám az egész helységre vonatkozóan, míg az alsó szám az adott szakaszban jelenti a parcella sorszámát. A következő rubrika felül a birtokos nevét, alatta pedig a helyrajzi számoknak megfelelően a szakaszok számát római számmal, mellette a szakasz megnevezését tartalmazza annak leírásával, hogy milyen rendeltetésű földről van szó: szállásföld, ugarföld, kaszáló, házikert, kenderföld, veteményes, szőlő stb. A harmadik rubrikában az előbb felsorolt földek nagyságát adták meg 1600 öles holdban a 64-ed részekkel (1/64-ed rész egyenlő 25 D-öilel) és négyszögölekben. A különböző szakaszokban fekvő, de azonos művelési ághoz tartozó parcellákat egymás alá írták és összesítették, így pl. a szántóparcellák összesített területét is feltüntették. A mellette levő rubrika tartalmazta az adott földterület terméshozamát, gabonánál pozsonyi mérőben, szénánál mázsában, a bornál akóban. Végül a legutolsó rubrikában szerepéi a felsorolt földek egy holdra eső termésátlaga az előbb említett mértékékben kifejezve. Alul kézzel írva a helység neve a tabella elkészültének, tehát a felvétel rögzíté49