Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 1. szám - Németh István: A humanista Zsámboky János és az Osztrák Nemzeti Könyvtár / 38–43. o.

NÉMETH ISTVÁN A humanista Zsámboky János és az Osztrák Nemzeti Könyvtár Kétségbe nem vonható tény, hogy a könyvtárak minden tudományos és kutatómunkának bölcsőjét és minden idők társadalmi szellemi megnyilvánulásának tárát képezik. Az egyes könyvtáraknak megvan a sajátos története, jelentősége, feladatköre; nemzeti, illetve nemzetközi neve, hírneve. A nemzeti könyvtárak, de más nagy könyvtárak is több századra visszanyúló információval rendelkeznek, amelyek többnyire szervezett külön gyűjteményekben vannak elhelyezve. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár Bécsben jogosan tekinti magát a világ egyik legjelentősebb könyvtárának. Nemzetközi jelentőségét elsősorban az állomány mennyisége, annak kvalitása és történelmének több évszázados múltja adja. Nem túlzás, ha az Osztrák Nemzeti Könyvtárat világviszonylatban is a tíz legjelentősebb könyvtár közé sorolják. A kézirat- és ősnyomtatványtár képezi a volt Hofbibliothek csíráját, magját, eredetét. Itt van az összállomány legrégibb anyaga, legyen az a kézzel írott könyv, vagy legyenek azok az első impresszumok. A gyűjtemény kultúrtörténeti és művelődéstörténeti jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy az írásbeliség több mint tizenöt évszázadi szellemiségét itt őrzik. A tudománytörténeti szempontot véve figyelembe megállapíthatjuk, hogy a könyvtár éppolyan forrásanyagot nyújt a szellem- és az aplikált tudományokhoz, mint maga a realitás, illetve a természet. A művészettörténeti aspektust szemlélve megállapíthatjuk, hogy a kézirat- és ősnyomtatványtárnak muzeális jellege is van, hiszen a múlt századok építészete, festészete, népművészete és egyéb művészi alkotásai nem tanulmányozhatók az itt őrzött kéziratok és ciméliák ismerete nélkül. Az irodalomtudományok számára pedig az elsődleges források, a scriptúrák találhatók itt. Ez a fontos gyűjtemény nemcsak megőrzője ezeknek a felmérhetetlen kincseknek, hanem ezek tárolása, gondozása mellett részese is a tudományos kutatásnak és oktatásnak. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár alapítási éve nem határozható meg évszámpontossággal, hiszen egy fejlődési folyamat eredményeként keletkezett, amely elválaszthatatlanul összefügg Ausztria, illetve a Habsburg-ház történetével, ugyanúgy azonban Magyarország történetével is. A barokk kor történészei szívesen vezették vissza a könyvtár kezdetét egészen a Babenberg családig, majd az első Habsburgokig, a XIII. század végéig. Akkor is voltak már könyvtárak, főleg szerzetesi tékák, de Ausztriában nem létezett még uralkodói könyvtár. A XIX. század osztrák történészei a XVI. századi uralkodókban vélik az alapítókat; elsősorban I. Ferdinánd, illetve II. Miksa császárokat, ami már * A Magyar Tudományos Akadémián — 1985-ben — rendezett emlékülésen elhangzott előadás. 38