Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 4. szám - Kóta Péter: A vasvári káptalan korai oklevelei: egy formulagyűjtemény / 17–29. o.

Arenga Meglehetősen ritkán fordul elő a káptalan okleveleiben. A XIV. század közepéig alig néhány darabot sikerült összegyűjteni. Ezek is gyaníthatóan nem több, mint három szerző művei. Különösen az 1350—60-as években gyűlik össze sok, amiben az írószerven belül .megnyilvánuló személyes hatások bizonyítékát láthatjuk. A szegényes variációs készség nem zárja ki Eckhart feltételezését, aki az egymástól távol eső helyeken feltűnő változatok alapján arra következtetett, hogy létezett egy általánosan használt formuláskönyv, vagy egy iskola, amelynek hatása nagyon kiterjedt.

48 Az utóbbit tartjuk valószínűbbnek. A vasvári arengák mindegyike a XIII. sz. legelejétől divatba jövő „oblivio — memória" típushoz tartozik.

49 Hasznosnak látszik összegyűjtve bemutatni ezt a formakincset, amely további vizsgálatok alapja lehet. Euanescunt cum tempore quae geruntur in tempore nisi recipiant aut a voce testium aut a scripti patrocinio firmamentum. (1234)

50 Quoniam que aguntur in tempore ne simul cum lapsu temporum delabantur patrocinio litterarum solent eommuniri. (1318

51

, é. n.

52

, 1336

53

) Acta mortalium transeuncium ad posteros sua vetustate deleantur solers hominum sagacitas adinvenit ut scriptis singula reponantur memorie commendanda. (1355)

54 Quia generáció preterit et generáció succedit Jure igitur ac iuste longa etas patrum preoedencium curavit statuta et decreta sua per testamenti dispositionetm Tam modernorum notitie quam etiam posterorum conscientie tradere et sic ab oblivione defendere. (1356)

55 Quicquid in rebus temporalibus rite et laudabiliter peragitur dignum est ut ea in scriptis commendetur. (1356)

56 Quicquid in rebus temporalibus rite et rationaliter

57 peragitur

58 licet caduca sint et transitoria habeantur sapientem tamen interest futura prospicere ut ea quae in tempore aguntur ne simul cum lapsu temporum dilabantur. (1356)

59 Quia oblivio inimica est memorie dignum est ut omnes legitimi

60 oontractus teste scriptura imuniantur. (1358)

61 Quoniam ut ait sapiens que fiunt in tempore nutum temporis consecuntur nisi patrocinio litterarum fulciantur. (1363)

62 Promulgatio A promulgatio három fajtája az oklevelek háromféle formai megoldása szerint változik. A királyi oklevél mindig nagy hatással volt a hiteleshelyi oklevelek alakjára, ezért ide is vonatkozik Szentpétery megállapítása: „A promulgatio a privilegiális oklevelekben rendszerint az ad universorum notitiam volumus pervenire, pátensekben a memorie commendantes signifacamus formula változatait mutatja."

63 Továbbá: „A pátens és zárt formájú fassionálisok szerkezete a következő: ... significamus universis quibus expedit quod ..., a zárt formájúaknai rendesen: memorie commendamus, quod..., vagy damus pro memória, quod .. ,'

m Mindegyik típusnak megfelel tehát egy promulgatio, amelyek vezérszavai a következők: „notitia" (a privilégium számára), „significare" (a pátensekben), „memória" (a zárt oklevelekben). E kifejezések különböző alakban, többnyire egymástól függetlenül szerepelnek egészen a XIV. szazad második feléig, akkortól azonban jelentős átrendeződés figyelhető meg. (Hozzá kell tenni azt is, hogy imíg a notitia — privilégium összefüggés a jelzett időpontig rendkívül erős, addig a memória — significare megkülönböztetés kevésbé jól dokumentálható. 20 í