Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 3. szám - HÍREK - Kisasszondy Éva: Sajtótájékoztató a közgyűjtemények 1986. évi helyzetéről és 1987. évi terveiről / 83–85. o.

celángyár nagy értékű, 50 folyóméter terjedelmű iratainak átvétele volt. Az irattári eredetű levéltári anyag kötelező jellegű begyűjtése mellett jelentős az a gyarapodás is, amelyet a személyi tulajdonban levő történeti értékű doku­mentumok vásárlása útján szereznek az intézmények, illetve ajándékként ke­rülnek a levéltárakba. A Magyar Országos Levéltár 1986-ban 6 középkori ok­levéllel, 6 címeres levéllel, 6 db 1526 után keletkezett királyi, fejedelmi és káptalani diplomával gyarapodott. Az intézmény tulajdona lett Kossuth Lajos egy-egy eredeti levele és dedikált fényképe, Klauzál Gábor országgyűlési meg­bízólevele. Rendkívül értékes a Széchenyi családtól származó 1085 színes cí­merrajzot tartalmazó családi ősfa. A díszes albumot 1907-ben Széchenyi Vik­tor készíttette, iparművészeti értéke felbecsülhetetlen. Történeti szenzáció, hogy a Ráday Levéltár tulajdonába került az 1707-es ónodi országgyűlésen Rákóczi Ferenc által tett fejedelmi előterjesztés egykorú másolata. Ez a fejedelmi be­széd eddig csak töredékeiben volt ismert. A Hadtörténelmi Levéltár Gábor Áron és Mészáros Lőrinc leveleivel gyarapodott. Érdekes forrásértékű Nemes­kéri Kiss Miklós hadtörténelmi naplója 1942. május 1. és 1943. március 16. kö­zött, amely szintén a fent említett intézmény tulajdonába került. A Szabolcs­Szatmár Megyei Levéltár megvásárolta a Kölcsey család néhány 16. századi iratát, melyek elsősorban birtokügylettel foglalkoznak. A Borsod-Abaúj-Zemp­lén Megyei Levéltár Mezőkövesd 1707—1748. évi különböző feljegyzések jegy­zőkönyvét szerezte meg. A Magyar Országos Levéltár mikrofilmtára 328 432 külföldi hungaricáról készített felvétellel gyarapodott. Elsősorban Ausztriából kaptak jelentős mennyiségű filmanyagot. A sajtótájékoztatóra összeállított ismertető a levéltári tevékenység további adatait is közölte. Ezeket a Levéltári Szemle jelen számában közzétett statisz­tika és kiadványjegyzék tartalmazza. Ezért e helyen elegendő azt kiemelnünk, hogy a levéltári tudományos és közművelő munka fő témája 1986-ban Buda visszafoglalása 300. éves évfordulójának megünneplése volt. Ebből az alkalom­ból jelent meg a Buda expugnata 1686 Európa et Hungária 1683—1718 című kötet, amely nemzetközi összefogás eredményeként született. 19 ország több mint 70 történésze és levéltárosa gyűjtötte egybe a török kiűzésének eddig job­bára ismeretlen európai levéltári forrásait. A történeti forrásismertető kiadója Budapest Főváros Levéltára. A levéltáros társadalom jelentős eseménye volt 1986-ban, hogy megalakult a Magyar Levéltárosok Egyesülete. Az 1987. évi tervekről szólva Villangó István hangsúlyozta, hogy a költ­ségvetési intézmények helyzete várhatóan romlani fog, s nem a kulturális tárca nemtörődömsége miatt. Ezért az erőket elsősorban a gyűjtemények meg­óvására, az alapszolgáltatások szinten tartására, a nyilvántartások korszerűsí­tésére kell koncentrálni. Kisasszondy Éva 85

Next

/
Thumbnails
Contents