Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 3. szám - KILÁTÓ - Szaszkó István: A Historical Abstracts levéltáros szemmel / 55–61. o.

és egyéb intézmények, valamint társaságok, konferenciák, történelemtanítás. A II. pont különböző témakörök köré csoportosítja az irodalmat: általános kérdések, nemzetközi kapcsolatok, háborúk története, hadtörténet, politikatörténet, kultúrtörténet, gazdaságtörténet, vallás- és egyháztörténet, tudomány- és technikatörténet. Az utolsó III. pont az egyes földrészek, ezen belül országok rendjében ismerteti a történeti irodalmat. A bennünket közelebbről érintő kelet-, délkelet-európai területen belül az Osztrák—Magyar Monarchia történetének általános irodalma mellett, 3 periódusra bontva tekinthetjük át az irodalmat. Mindemellett Magyarország, valamint a monarchia többi alkotórésze (cseh,, morva és délszláv területek) történetének irodalma is önálló tárgyalást kap. A B rész felosztása ezzel megegyező, az egyes területek természetesen a korszaknak megfelelő államokra vannak osztva. A kötetek használata előtt még a következő tudnivalókat érdemes megismerni: célkitűzését tekintve e bibliográfia az egész világ történeti irodalmának regisztrálását vállalja, kivéve az Egyesült Államokra és Kanadára vonatkozóakat, ugyanis ezek egy hasonló szerkezetű, ugyancsak az ABC által kiadott másik kiadványban (America: History and Life) lelhetők fel. Tárgyát tekintve a bibliográfia a világ történetének 1450-től máig terjedő szakaszára vonatkozóan minden témakör figyelésére vállalkozik, ideértve természetesen a fentebb a tartalom kapcsán ismertetett témaköröket. A rokon társadalomtudományok közül minden olyan eredményre figyel, aminek történeti vonatkozása van. A történész mesterségének tárházából számba jön a történetírás, történetfilozófia, metodika, könyvtári és levéltári gyűjtemények, történeti társaságok stb. irodalma. Forrásait tekintve a HA annotációi, ismertetései körülbelül kétezer periodikum anyagát ölelik fel. E folyóiratok a világ kilencven országában, több mint negyven nyelven jelennek meg. Az 1980. évi 31. kötettől kezdve a HA már nemcsak folyóiratok cikkeit dolgozza fel, hanem könyvek és disszertációk, valamint egyes folyóiratok globális ismertetését is végzi. A frissen publikált történeti szakkönyveket 13 jelentős történeti folyóirat szemlerovata, valamint más könyvismertető sajtótermékek vizsgálata után választják ki. A disszertációk ismertetését az értekezések kivonatának nemzetközi nyilvántartása (Dissertation Abstracts International — DAI) alapján végzik. A nagyszámú folyóiratcikk kivonatkészítését csak igen nagy és eredményes szervezőmunkával lehet megvalósítani. A kivonatok többségét külső munkatársak készítik, akiktől a feldolgozandó folyóirat nyelvének ismerete mellett az angol nyelvtudást is megkívánják. A munkatársak illusztris köréhez való csatlakozás lehetősége mellett az új munkatársaknak, amennyiben a feldolgozni javasolt folyóiratok cikkeiből évente több mint ötven ismertetést készítenek el és küldenek meg a HA-nak, módjukban áll térítésmentesen igényelni a HA „A" vagy „B" részének köteteit. A munkatársak listája minden kötet évi utolsó, 4. számot viselő részkötetében jelenik meg. Mint már a tanácsadó testület összetételénél kitűnt, úgy itt is látható, hogy a munkatársak zöme egyesült államokbeli. Az európai szerkesztőség oxfordi központjában pedig kivétel nélkül csak angolok dolgoznak. E munkatársak — főként az Egyesült Államok esetében, a különböző származásúakra gondolva — máris sok nyelv folyóiratainak feldolgozását teszik lehetővé, az angolnyelv-centrikus szemlélet azonban még így is erős, s ez bizony egyenetlenné teszi a bibliográfiát. A kaliforniai központ a nagyszámú amerikai közreműködő mellett munkatársának tudhat még (elsőként említve az angolszász országokat) egy ausztrált, három angolt, két kanadait, egy új-zélandit; az angolt második nyelvüknek tekintő országok közül: három indiait, egy japánt, valamint két olaszt, két osztrákot, két spanyolt, két nyugatnémetet. 57