Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 3. szám - KILÁTÓ - Szaszkó István: A Historical Abstracts levéltáros szemmel / 55–61. o.

(Megjegyzendő, hogy a magyar folyóiratok közül a magyar nyelvűeket három magyar származású munkatárs ismerteti.) Az ismertetések egy részét az Amerikai Bibliográfiai Központ könyvtárának személyzete készíti hivatalból, fordítás vagy tömörítés révén. A tételek egy kisebb részét a cikkek szerzői, illetve az ismertetett folyóiratok szerkesztősége által készített ismertetések jelentik. A feldolgozott folyóiratok jegyzékét is évente közlik, s ez az állandóan figyelt sajtótermékek címeit tartalmazza. Teljes folyóiratlistát, mely minden alkalmanként ismertetett periodikumot magába foglal, időszakosan közölnek. A kiadvány átfogó értékelése szempontjából igen lényeges e jegyzék tanulmányozása, mely összevetve a világ történeti folyóirattermésével, lehetővé tenné a feldolgozottság arányának megállapítását. Ennek elvégzése itt nem lehet feladatunk, azonban látókörünket tovább szélesíthetjük, ha figyelünk a jegyzék megjegyzéseire, hiszen ez külön megjelöli azokat a folyóiratokat, amelyeket a spanyol nyelvterület hasonló referálólapjában (Indice Histórico Espanol) is ismertetnek. Mielőtt azonban a magyar levéltáros szemével vizsgálnánk meg a HA köteteit, röviden szólnunk kell még az egyes leírási egységek felépítéséről, mivel az ebben foglalt információk mennyisége és minősége szabja meg végső soron a használati értéket. S ha a nyelvi egyoldalúságot felemlítve talán egy kevés elmarasztalást is megkockáztathattunk, akkor ezt most részben ellensúlyozhatja az egyes tételek nagy információértéke. A tételek felépítése mintaszerű, s logikus elrendezésében a lehető legkisebb helyen a legtöbb információt nyújtják. Folyóiratcikkek esetében a kivonat vagy az annotáció a következőket tartalmazza: tételszám, a cikk témájának időhatárai, könyvészeti adatok (szerző, cím, a folyóirat, az évfolyam, a kötet, a szám megjelölése, oldalszám), s ezt követi annak megjelölése, hogy a szerző milyen forrásokra alapozva írta munkáját, majd a cikkben szereplő jegyzetek számát említik. A források (elsődleges — levéltári, másodlagos — könyvészeti stb. források, adatok) felhasználása, illetve a jegyzetek száma, a rövid ismertetéssel együtt lehetővé teszi, hogyha cikk értékét megítéljük. A címek eredeti nyelven szerepelnek, szükség esetében angol címfordítással, jelölve, ha esetleg idegen nyelvű rezüméket is találhat az olvasó. Ha a cikk címe elégséges módon jelöli a tartalmat, a kivonat el is maradhat. A tételt az ismertető neve zárja. Könyvek, disszertációk esetében is ezen adatokat találjuk, könyvek esetében pótlólag még a teljes terjedelmet, pontos kiadói, sorozati jelzéseket; disszertációknál a megfelelő DAI számot, valamint a benyújtás helyeként szereplő intézményt. A csak globálisan ismertetett folyóiratok esetében az összes könyvészeti adatot megtaláljuk, megjelölik a folyóiratot kibocsátó vagy támogató szervezetet, valamint témakörét, a megjelenés gyakoriságát. A túlságosan speciális tematikájú vagy csak helyi-regionális kérdésekkel foglalkozó folyóiratok kerülnek az ekként ismertetettek kategóriájába, s elkülönítve minden kötet 3. részkötetének végén találjuk meg. A részkötetek indexei, valamint az éves mutatók az ABC Subject Profilé Index nevet viselő tárgyszómutatót, valamint ugyancsak abc-rendszerű szerzői névmutatót tartalmaznak. A fenti ismertetés után megkísérelhetjük, hogy levéltáros szemmel is megvizsgáljuk a HA köteteit és meghatározzuk értékét. Vizsgálatunk tárgya a legutolsó teljes kötet, az 1983. folyamán megjelent 34. kötet nyolc részkötete volt, amely az 1979. évi, s az azt követő évek kurrens termését tartalmazza. A témakörfelosztás ismertetésénél láttuk, hogy az I. pont negyedik alpontja a levéltáraknak, könyvtáraknak, múzeumoknak, egyéb intézményeknek van szentelve. Aki tehát a világ levéltárai helyzetével foglalkozó irodalom iránt érdeklődik, elsőként e pont tételeihez fordulhat. Ha a közelebbről vizsgált kötetek megfe58