Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 3. szám - Künstler Ferenc: Az irattári eredetű anyag gyarapításának főbb jellemzői a tanácsi levéltárban / 3–14. o.

A nagyberki raktárbázis 1985-ben történt átadásával 3000 fm irat elhelyezésére nyílt lehetőség. Az időszak egészét tekintve a levéltár iratállománya 46%kal növekedett. A begyűjtött iratanyag összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a szocialista korszakban működő szervek közül főleg a tanácsok, az intézetek, intézmények és a szövetkezetek irattári anyaga került levéltári őrizetbe, de korántsem valamennyi levéltárérett iratuk. 1986-ban pl. a megyei tanács 1965 utáni anyaga, a jogszolgáltató szervek 1950 utáni iratainak szinte teljessége még az iratképzőnél volt. (A többi tanácsi szint fondjait 1970-ig, ül. 1975-ig bezárólag őrzi a levéltár.) Jobbára csak töredékekből áll az intézmény szocialista kori vállalati anyaga, ellenben 250 termelőszövetkezet fondját (az iratpusztulások miatt sajnos nagy hiányokkal) a 70-es évek közepéig terjedő évkorrel már a levéltári raktárakban találhatjuk meg. 7 középiskola, valamint 120 általános iskola dokumentumait úgyszintén begyűjtötték, zömmel 1965-ig, sok esetben 1975-ig. A Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár iratanyaga 1968 óta 37%-kal növekedett, de a raktárak telítődése miatt 1975 óta csak belső selejtezések és szükségraktárak igénybevétele révén kerülhetett sor iratátvételre. A levéltárban őrzött forrásanyag korszak szerinti megoszlása ugyanakkor alapvetően megváltozott az 1950 utáni iratanyag javára. Három és félszeresére nőtt a tanácsi szervek, szintén jelentősen a szövetkezeti szervek átvett iratanyaga, miközben kisebb mértékben a többi szocialista kori fondfőcsoport levéltári anyaga is gyarapodott. A tanácsi szervek közül a megyei tanács testületi jegyzőkönyvei, valamint Nyíregyháza város teljes iratanyaga 1969-ig, a megyei szakosztályi iratok 1966-ig, a járási tanácsok irattári anyaga többségében 1970-ig, némelyiké csak 1960-ig került levéltári őrizetbe. A községektől 1965-tel bezárólag vettek át iratokat. Nagy az iratátvételi hátralék a jogszolgáltatási szervek esetében, ahol a begyűjtött iratok évköre ritkán lépi túl az 50-es évek közepét. Hasonlóan kedvezőtlen a helyzet az intézményeknél és intézeteknél. A gazdasági szervektől általában az 1967-ig, az állami gazdaságok központjától azonban az 1980-ig keletkezett iratok átvétele történt meg. A szövetkezeti szervek döntően 1970-ig szállították be iratanyagukat, de a megszűnt szervek iratainak begyűjtése nyomán előfordul 1985-tel záruló fond is. A Szolnok Megyei Levéltár őrizetében levő iratanyag mennyisége 1968 óta majdnem kétszeresére nőtt. Az 1981-ben átadott új levéltárépület néhány éve még biztosította a folyamatos iratátvételt, mára azonban a raktárak megteltek. Az áttekintett időszak egészére viszont jellemző az egyenletes iratgyarapodás. Az állományba vett iratanyag nagyobb része tanácsi szervektől került a levéltárba, de komoly mértékben növekedett a központi államigazgatás területi szerveinek, a testületeknek, valamint a gazdasági és szövetkezeti szerveknek az átvett forrásanyaga is. A megyei, városi és járási tanácsok teljes, a községi tanácsok kétharmadának iratanyaga 1972-vel, a községi tanácsok fennmaradó részének iratanyaga pedig 1975-tel záródó évkörrel került a levéltár őrizetébe. A jogszolgáltatási szervektől beszállított kis mennyiségű irat évköre 1964-ig, a 41 iskolai fondé általában 1952-ig, néhány esetben 1965-ig terjed. A 95 gazdasági szerv nagyobb részének iratait 1965-ig, kisebb részének iratanyagát pedig 1975-ig szállították be. Az átvett termelőszövetkezeti fondók (125 db) évkort tekintve 1970-ig, az egyéb szövetkezeti szervek fondjai az 1965—1970 közötti időszakig kerültek a levéltárba. Az intézmény tehát az átvételi hátralékot illetően tanácsi levéltáraink többségénél kedvezőbb helyzetben van. A Tolna Megyei Levéltár iratállománya 1968—1986 között mintegy 30%kal növekedett. Az iratbegyűjtések nyomán a következő szocialista kori fondfőcsoportok állománya gyarapodott számottevően: tanácsok, a jogszolgáltatás te9t