Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 3. szám - Künstler Ferenc: Az irattári eredetű anyag gyarapításának főbb jellemzői a tanácsi levéltárban / 3–14. o.

rületi szervei, intézetek és intézmények, szövetkezeti szervek. Ugyanakkor nem vagy alig nőtt a testületek, egyesületek és gazdasági szervek átvett iratanyaga. A XXIII. fondfőcsoportban megyei és járási szinten — a 15 év eltelte utáni átvételi kötelezettség alapján — gyakorlatilag nincs iratátvételi hátralék, a városoknál és községeknél viszont igen (e két szinten általában az 1963-ig keletkezett iratok begyűjtése történt meg). Igen töredékesek a kb. 1964-es záróévvel begyűjtött jogszolgáltatási irategyüttesek. A kb. 1970. évi időhatárig terjedően átvett számos vállalati fond — egy kivételével — nagyon hiányos. Általában 1965-ig bezáróan megtörtént mintegy 150 tanintézet iratainak, valamint több mint 200 termelőszövetkezet kb. 1975-ig terjedő (az iratpusztulások miatt természetesen hiányos) dokumentumainak átvétele, A Vas Megyei Levéltár iratállománya 1968-tól összességében nem gyarapodott. Az időszak egészét jellemző raktározási gondok következtében iratátvételre kizárólag a belső selejtezéssel felszabadított polcok igénybevételével nyílt lehetőség. Az őrzött iratanyag korszakok szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy 1972 óta kétszeresére nőtt a szocialista korszakban keletkezett anyag terjedelme, miközben a feudális-kapitalista kori iratok mennyisége 700 fm-rel csökkent. Az arányeltolódást szinte teljes egészében a tanácsi szervektől beszállított iratanyag eredményezte, de még ezen a területen is igen nagy az átvételi hátralék. A megyei tanács iratait 1973-ig, a járási, városi és községi szintű tanácsokét 1960-ig, 1965-ig vették át. A XXIX. és XXX. fondíőcsoport anyagát jelenleg néhány ipari és mezőgazdasági szövetkezet 1965-ig keletkezett fondtöredéke alkotja. A jogszolgáltatási szervek és az oktatási intézmények levéltári anyaga 1920-szal zárul. A Veszprém Megyei Levéltár iratanyaga 1968—1986 között több mint kétszeresére gyarapodott. Az iratátvételek zöme 1982 után — a levéltári részlegek és a megyei iratközpont kialakítását követően — valósult meg. A polgári korszak kinnlevőségeinek összegyűjtésén túl, a növekedés szinte valamennyi szocialista kori fondfőcsoportban regisztrálható, bár kétségtelenül a tanácsi szerveknél volt a legnagyobb. A levéltárban levő fondok többségének évköre azonban még ma is elmarad attól, amit a levéltári tvr. alapján kívánatosnak tarthatnánk. A megyétől 1965-ig, a városok 30%-ától 1970-ig, a többitől 1956-ig, a járásoktól 1980-ig, a községek túlnyomó többségétől pedig 1956-ig került levéltárba tanácsi anyag. A levéltár bírósági anyagának évköre 1959-ig, az ügyészségé 1964-ig terjed. Az iskoláktól többnyire 1965-ig, a többi intézménytől általában 1970-ig vették át az iratokat. Lényegében eddig az időpontig került levéltárba a XXIX—

XXX. fondfőcsoportokba tartozó anyag is. Az áttekintett időszak alatt a Zala Megyei Levéltár iratanyaga majdnem kétszeresére növekedett. A gyarapodás dinamikusabb szakasza azonban csak a 70-es évek végétől számítható, s a raktárfelújítási munkálatok befejezésével, valamint a 2500 fm befogadó képességű levéltári részleg birtokbavételével függ össze. A szocialista korszak iratképzői közül elsősorban a tanácsok, a jogszolgáltatási szervek, a gazdasági szervek, valamint a szövetkezeti szervek levéltári őrizetbe vett iratanyaga nőtt, de gyarapodott szinte valamennyi fondfőcsoport iratmennyisége. A levéltár ezzel jelentős mértékben csökkenteni tudta korábban felhalmozódott iratátvételi hátralékát. A megyei tanácstól és a városi tanánácsoktól — Keszthely kivételével — 1973-ig, a községek zömétől 1968-ig, a járási hivataloktól 1981-ig, az ügyészségektől, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetektől 1970-ig vették át az iratokat. Raktárak hiányában viszont még nem nyílt mód a bíróságok és a keszthelyi városi tanács 1950 után keletkezett iratainak begyűjtésére, s elég nagy a hátralék az oktatási intézmé10