Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám - KILÁTÓ - Szaszkó István: A The American Archivist 1985-ös évfolyama / 77–81. o.

csak leíró, mint értékelő jellegű. Az annotált tételek ABC-rendben követik, egymást, használatukat tárgyszómutató segíti. 1985. évi harmadik számát a „The American Archivist" az egyesült államokbeli etnikai csoportokra vonatkozó forrásokról szóló tanulmányoknak szenteli. Előszavában a szerkesztő, Charles Schultz megjegyzi, hogy a folyóiratszám szerkesztésekor áttekintette az elmúlt 20 évfolyam anyagát s ennek során mindössze négy olyan cikkre bukkant, amelyek az (amerikai népességben oly fontos) etnikai csoportokra vonatkozó források gyűjtésével kapcsolatosak. Az első ilyen vonatkozású, s hosszabb ideig egyetlen cikk 1969-ben jelent meg, ezt a Függetlenségi Nyilatkozat bicentenáriumának évében további két cikk követte, majd utoljára 1980-ban volt olvasható ilyen tárgyú cikk a folyóiratban. Jogosan jegyzi meg, tehát, hogy az etnikai csoportok iratainak gyűjtésével, megőrzésével és hozzáférhetővé tételével kapcsolatban nagyok a folyóirat adósságai. Ebből hivatott törleszteni a különszámban öt tanulmánya, melyek közül az első kettő (Goggin, Jacqueline: Carter G. Woodson és aa, afroamerikai történelem forrásanyagának gyűjteménye; Kreneck, Thomas H.: Az egyesült államokbeli mexikóiak életének dokumentálása: a houstoni példa) önálló tanulmány, a három utóbbi pedig (Grigg, Susan: A minnesotai egyetem. Bevándorlástörténeti Kutató Központjának gyűjteménye; Anderson, R. Joseph: A társadalomtörténeti levéltárak szerzeményezési politikája: A Balch Institute for Ethnic Studies Könyvtára; Grabowski, John J.: Helyi levéltárak gyűjtőterületi munkája: a clevelandi Regionális Etnikai Levéltári Program) eredetileg előadásként hangzott el 1983-ban Minneapolisban. Az évfolyam negyedik számában közölt tanulmányában Gregg D. Kimball egy a lapban korábban lefolyt vitához fűz észrevételeket (A Bürke—Cappon vita: további kritikai megjegyzések és megfontolások a levéltártudomány elméletével kapcsolatban). Az 1981—1982-ben lezajlott vita az elmélet természetét és szerepét vizsgálta a levéltári területen. Az egyik nézet az általános társadalomtudományi törvényszerűségek alkalmazását ajánlja, míg a másik oldal a levéltári gyakorlatból kialakított elveket hangsúlyozza. A jelen cikk az első nézet kapcsán a társadalomtudományok általános törvényszerűségeiről értekezik, történetfilozófiai, könyvtártudományi és informatikai példákat idézve. A cikk második része az amerikai levéltár elmélet európai gyökereiről tájékoztat, főként a francia és német gyakorlat ismertetése révén. Cikke összefoglalásában a szerző fejletlennek nevezi az egyesült államokbeli levéltárelméletet, s további ilyen irányú vizsgálatokra bátorít. Az amerikai levéltárosok között nagy számban találhatók történeti végzettségűek s ez jó alapot szolgáltat az amerikai levéltártörténet, illetve az európai kapcsolatok tanulmányozásához. A területen dolgozó ugyancsak jelentős számú könyvtáros és informatikai szakember pedig a levéltári területen alkalmazható elméleti modelleket és törvényszerűségeket volna hivatva tovább kutatni. A következő, önálló ismertetésre kiválasztott cikk szerzője Mayer, Dalé C, munkájának címe pedig: Az „Űj társadalomtörténet" elnevezésű kutatási irányzat és a levéltárak (4. szám). Több mint öt éve már, hogy a Journal of American History című folyóirat jelezte: a doktori disszertációk témái között a számítógépek segítségével statisztikailag feldolgozott vizsgálatok lettek a legnépszerűbbek. Mindez egyben jelzi a társadalomtörténeti kutatások új megközelítéseit, témaválasztásait is. Az ilyen értekezések száma már önmagában anynyit tesz ki, mint a hagyományos történeti (gazdaság-, politika-, diplomácia-, illetve hadtörténeti stb.) értekezéseké együttvéve. Ezen új irányzat erejét több tucat ilyen témákat közlő folyóirat létrejötte és prosperálása is jelzi. Szerző szerint itt az ideje, hogy a levéltáros társadalom az új irányzat által felvetett 79