Levéltári Szemle, 37. (1987)
Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám - KILÁTÓ - Szaszkó István: A The American Archivist 1985-ös évfolyama / 77–81. o.
1200 résztvevője volt. Már e tény maga, de a hivatkozások áttekintése méginkább mutatja, hogy az egyesült állomokbeli levéltári szakirodalom rendkívül kiterjedt. E szakirodalmi termésből egy-egy évfolyam mintegy száz címet ismertet „Szemle" rovatában. A három elkülönülő részre tagolódó rovat 5—6 könyv részletes, értékelő, 10—15 mű rövidebb ismertetését nyújtja, a legújabb szakirodalomról pedig csak a címleírást tartalmazó listát közli. Az Egyesült Államok-centrikusság az ismertetett művek összetételében is jelentkezik, ez azonban — tekintettel arra, hogy a kontinensnyi ország maga is nagyszámú fontos könyvet jelentet meg évente — egyáltalán nem felróni való egyoldalúság. Az 1985 folyamán ismertetett 98 műből így 72 az Egyesült Államokban, 6 az Unesco gondozásában, 6 Angliában, 5 Kanadában, 4 Olaszországban, 2—2 Franciaországban, illetve Dániában, 1 pedig Ausztráliában jelent meg. A folyóirat további állandó rovatai a következők: „Fórum", amely a szerkesztőhöz írott leveleket, illetve a tőle származó válaszokat tartalmazza; „Hírek", illetve „Műszaki és technikai hírek" c. rovatok; valamint az Amerikai Levéltáros Társaság egyesületi híreit, eseményeit közlő rovat. Az évfolyam tartalmi ismertetése során két, zömmel azonos témájú dolgozatokat közlő szám mellett további három tanulmányt emelünk ki. A folyóirat második számát akár különszámnak is tekinthetjük, ugyanis az itt megjelent négy tanulmány, valamint egy annotált bibliográfia egyaránt a modern dokumentumok értékelésével foglalkozik. Az appraisal (értékelés) a nemzetközi levéltári terminológiában (vö. Dictionary of Archivál Terminology. Ed. by P. Walne, K. G. Saur Verlag, 1984. 21. p.) azt az alapvető levéltári folyamatot jelöli, amelynek során a levéltáros a levéltári értékre alapozva meghatározza a dokumentum sorsát. Szinonim fogalmai az értékmegállapítás (evaluation), tartalmi áttekintés (review), válogatás (selection), szelektív megőrzés (selective retention). A tanulmányok és a bibliográfia annak a munkának az eredménye, amelyet 1982 tavaszán az Ann Arbor-i Michigan Egyetem Bentley Történeti Könyvtára szervezett. Egy alapítványtól kapott pénzzel a könyvtár többeknek lehetővé tette, hogy négy hónapon át tanulmányozzák a modern iratok értékelésével kapcsolatos problémákat. A program célja, hogy levéltárosok, gyűjteményi felügyelők, irattárosok, történészek, illetve a kortárs iratok terén érdekelt egyéb tudósok foglalkozzanak a modern kori iratképzés, illetve iratkezelés kérdéseivel. Az első két évben főképp a következő kérdésekkel foglalkoztak: intézményi struktúrák, a kommunikáció válfajai, a dokumentumok természete és funkciói a modern társadalomban. Ennek megfelelően a közölt tanulmányok is a fenti témakörökhöz kapcsolódó konkrét vizsgálatok tapasztalatait közlik {Boles, Frank—Young, Júlia Marks: Egyetemi igazgatási iratok értékelése; Yates, Joanne: Az amerikai üzleti élet belső kommunikációs rendszereinek fejlődési fokozatai. NB. Ugyancsak a kommunikáció témaköréhez kapcsolódik a negyedik szám következő tanulmánya is: Elliott, Clark A.: Kommunikáció és események a történelem folyamán: a múlt dokumentálásának elmélete. A második szám további tanulmányai a következők: Chestnut, Paul I.: Állami törvényhozók dokumentumainak értékelése; Rapport, Leonard: Mi a teendő a kvázi-törvényhozási dokumentum-tömegekkel?). Különösen hasznos a kérdés iránt érdeklődők számára az a 128 tételes annotált bibliográfia, amely önálló műveket, cikkeket, bizottsági jelentéseket, valamint kiadatlan, csak kéziratban meglevő munkákat is feldolgoz a levéltári dokumentumok és kéziratos források értékelésének témakörében. Az „értékelés" fogalmát az összeállító szélesen értelmezte, így a következő kérdések szakirodalma is megtalálható a tételek között: gyűjteménykezelés, szerzeményezési politika, iratvisszatartási (pontosabban selejtezési) határidőképzés. Az egyes tételek szöveges része inkább 78