Levéltári Szemle, 37. (1987)
Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám - Hargittai Emil: A Magyar Királyi Honvéd Főparancsnokság iratai, 1869–1918 / 60–69. o.
tonai rendelkezés céljából Ö Felsége által honvédségi főparancsnokul egy tábornok . .. neveztetik ki." (25. § 2. bek.) A minisztérium és a főparancsnokság hatáskörét ugyanezen törvénycikk 25. §-ának 3. és 4. bekezdése a következőképpen szabályozta: „A honvédelmi miniszter hatásköre a honvédséget illetőleg kiterjed különösen: béke idején a) a létszám nyilvántartására, b) a tisztek személyi ügyeire, ideértve a tiszti előléptetések iránti kijelöléseket is, a honvédség főparancsnokának véleményezése mellett, c) a legénység minden személyes ügyére, d) a ruházatra, felszerelésre és fegyverzetre, e) az élelmezésre, f) a szállásolásra, g) az időszaki fegyvergyakorlatok iránti intézkedésre, h) oly intézkedésekre, melyek szerint a honvédség egy része esetleg a beirend és biztonság érdekében felhasználtassék." „A honvédség főparancsnokának kötelességei: 1. a katonai kiképeztetés vezetése 2. a fegyelmi felügyelet 3. a létszám nyilvántartása és 4. a hadszerkészletek fölötti felügyelet 6. a fegyelmi hatalom gyakorlása a tisztek és a tettleg szolgálatban álló legénység felett 6. a honvéd kerület, vagy csapat — parancsnokok részéről beérkező előléptetési kijelölések, vagy tisztek személyügyeire vonatkozó egyéb előterjesztvények feletti véleményadás." A törvénycikk 27. §-ának 1. bekezdése: „A honvédség főparancsnoka béke idején a hadsereg vezénylő tábornokaival egyenrendű viszonyban áll." Ugyanott a 28. és 29. §: — A király a honvéd főparancsnokot a honvédelmi miniszter meghallgatása után, közvetlenül nevezi ki. — Fegyelmi büntetőjog gyakorlásában a honvéd főparancsnok egyenjogú a hadsereg vezénylő tábornokaival. A közös hadügyminisztériumhoz való viszonyát a 31. § 2. bekezdése szabályozza: — A honvédség főparancsnoka a honvédség kiképzettségi fokáról, s fegyelmi állapotáról a közös hadügyminisztériumnak időszakilag jelentést tesz a honvédelmi miniszter útján. Tehát a honvéd főparancsnokság munkája a törvény értelmében kiterjedt: — a hadkészültségi feladatokra (feltöltések, kiegészítések, jelentések), — a szervezési és mozgósítási feladatok végrehajtásának irányítására és ellenőrzésére, — a csapatok, valamint különféle központi és csapatiskolák, tanfolyamok kiképzési és oktatási tevékenységének irányítására és ellenőrzésére, — a bírói felsőbbségi jog gyakorlására, az igazságügyi tevékenység ellenőrzésére, — az előléptetési javaslatok és kitüntetési indítványok véleményezésére, — az ellátási tevékenység segítésére és ellenőrzésére (ruházat, felszerelés, fegyverzeti ellátás, élelmezés, egészségügy, az anyagi készletek felhasználásának és tárolásának ellenőrzése), — az általános magatartási, fegyelmi és becsületügyi kérdésekre, — háború esetén a csapatok kiegészítésének biztosítására, a pótalakulatok 61