Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám - Molnár András: Deák Ferenc és a zalai liberális ellenzék megbuktatása az 1843-as követválasztáson / 47–59. o.

per út, és váltókereseti törvényszékek alkottak, azok hüvelknyi vastag kereskedésének 10—20 öles utak és csatornák létesülni határoztattak; végre a pénzben és Talmudban telhetetlen bigott zsidórul sem felejtkezének el, mert legújabb polgári jogánál fogva contumália nélkül ráviheti a magyar nyakára piszkos családját, tovább terjesztem azon bizonyos viszketeget, mely ezen választott népet testikép jellemzi. Egyedül mi kis nemesek a Jalkutok és Eszkimók sorsára hagyatva sinlődünk, nyomorgunk, kevesbedünk, s annyira elszegényedünk: hogy ma holnap rozzant kalibánkat elhagyják a verebek, mert magunknak kell felemészteni a hulladékot is .. Z'

38 A tisztújítások körüli valóságos visszaéléseket sarkította ki, s azokat egyoldalúan a hatalmon levő liberális megyevezetésre vonatkoztatta, azok befeketítésére használta fel a „Félj a jövendőtől — Jelenre írt tégy!" c. röpirat egy részlete: „Hazánk történetei bizonyítják, hogy a Nagyok ... a Kisebb nemességet. .. elnyomni, sőtt a Fejedelmi jussokat is megszorítani, korona jószágait meg osztani, a hivatalokat családjok számára örökössé tenni, s ennek kivívására a legtisztább hazafiúság lárvája alatt az ő egyes és titkos vélekedésekre másokat is, titkon és nyilván csábítgatni igyekeztek ... Törvényeink a tisztviselésre egyedül a birtokossabbat emeltetni rendelik, ezután tehát szegény nemes gyermekét heában taníttatja, mert önként következik: hogy a gazdagok lesznek hivatalviselők, akik tsak tzimét viselendik, s a kik mit egyfelől adóznak, másfelől a czimtartásért zsebeikben vissza kapják, s egyedül mi Köz Nemesek leszünk adózók, mert mi semmi hivatalra nem alkalmaztattathatunk, a kifizetéseket soha vissza nem kapjuk — ekkor ismét nyög a szegény köz társaság 1-ször mert napról napra többet fizet, 2-szor mert igazaihoz még nehezebben mind eddig jutand. 3-szor hogy vagy gyermekét nem taníttat]aj vagy ha taníttatja is, mint hivatalra nem emelkedhető a Haza boldogságára törekvő szándékából tett taníttatási költségét is örökre el veszti — ez látszik jelenleg is, mert a hivatalt viselők nagyobb részint a gazdagabbak sorából tétetnek, vagy is miólta a hivatalok kenyérkeresése kereskedői sorba jutottak, úgy vásárolhattnak meg — tanúságok a tisztválasztások, hogy Cortesek pénzen, ételen és italon vásároltattván a hivatalok ki vívására hódíttanak ... a mostani tisztújító székek hasonlók az árveréshez — ... mi tehát ebből a következtetés, hogy a nagyobbak tehetősbek, fiúról fira, nemzetségről nemzetségre a hivatalokat örökössé tenni, s uralkodni vágynak .. ."

39 A mozgalom ideológiájának leghatásosabb, legszélesebb tömegeket megmozgató jelszava a nemesi szabadságjogok „utolsó bástyájának", az adómentesség kiváltságának védelme volt. A röpiratok és magánlevelek rendszerint elsorolták a nemesi adómentességet szavatoló régi törvénycikkeket, s ezek védelmére, a „törvény megtartására" szólították fel a nemességet, azzal a fenyegetéssel, hogy aki nem áll melléjük, az „nem marad nemes ember"! Forintos egyik ismert körlevele azzal fenyegetett, hogy a háziadó elfogadása csak az első lépés, utána újabb, súlyosabb adóterhek következnek. Elveszítik mindazok a szavazójogukat, akik nem bírnak 500 hold földdel, vagy 200 pft. évi jövedelemmel, majd az ősiség és a bírhatási jog eltörlésével minden nemesi szabadságjogot eltörölnek, a nemesi rend az országgyűlésen alatta marad a „beözönlő" nemteleneknek, s csúfos véget érK

l0 Az adóellenes mozgalom Deák Ferenc nevét (felső utasításra) a gyűlölt „adó" szóval szorosan összekapcsolva igyekezett befeketíteni. Hertelendy kortesei a nemesi települések helybeli elöljáróin (bírák, hadnagyok) keresztül pró55