Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám - Kállay István: A betáblázási jegyzőkönyv / 18–26. o.

1810). 1811-ben Kissling Máté és hitvese egy árverésen vett házért 12 700 Ft-tal adós maradt, amit 6% kamat mellett a javaikra írtak. Egyes esetekben évente bejegyezték a könyvbe a kifizetett kamatokat (pl. 1813).

57 Betáblázták a kereskedők vagyonára a hitelbe vett árukat. 1728-ban pl. Szíjártó Miklós házára, üzleti könyv kivonat (Auszigl) alapján. 1000 Pt-ot tábláztatott be Eberhardt, majd Vámossy Domokos bécsi nagykereskedő 1732-ben és 1734-ben a fehérvári patikus egész vagyonára. Helybeli és bécsi kereskedők tábláztattak be különböző összegeket Iffkovics József kereskedő javaira (pl. 1740, 1741, 1742, 1744).

58 Áruhitelt tábláztatott be 1748-ban pl. két mohácsi török kereskedő három fehérvári polgár vagyonára. 1788-ban egy bécsi kereskedelmi könyvkivonat (extractum ex libro mercantili) alapján Zutrung György Mikovits Györgyre. Többször szerepel a Stojanovits et Companie Arany angyalhoz címzett cég (pl. 1795, 1796, 1826).

OT 1777-ben jelent meg először külföldi bank, a brünni kölcsönbank (Lehenbank) a hitelezők között. Egy évvel korábban a linzi kincstári gyapjúgyár jegyeztetett be egy 1537 Ft-os kötelezvényt Ergovits Rózsa kereskedő terhére. A linzi gyár hitelezett 1777-ben Kirovics Sándor kereskedőnek, aki többször szerepel a könyvekben (pl. 1778, 1807).

60 Az 1720-as évektől kezdve a városi pénztárak által nyújtott kölcsönöket is intabulálták. 1729-ben Nagy János városbíró, 1734-ben Khorherr Ferenc kamarás jegyeztetett be különböző kölcsönöket a polgárok javaira. 1735-ben az árva-, 1770-ben a városi (Stadtcassa), ugyanabban az évben a háramlási, 1782-ben a kórházi pénztár a hitelező.

61 Betáblázták 1795-ben azt az 500 Ft-ot, amellyel Virth Erzsébet egy a városi fiscussal folyt perben történt egyezség alapján maradt adós a városnak. Betáblázták 1843-ban azokat a fundusokat (a rájuk építendő házakkal együtt), amit a tűzkárosult városlakók a várostól kaptak.

62 Előfordult, hogy >a megrendelő nem fizette ki a kézműves számlákat és ezek összegét a betáblázási könyvbe jegyezték be (pl. 1732, 1749, 1789, 1801, 1308, 1810, 1843).

63 Betáblázásra került a zálog is, mint pl. 1782-ben Fakanovics József javára és Andracsak Ferenc terhére. Zálogleveleket tábláztak be pl. 1813-ban, 1842ben és 1843-ban.

64 Az 1780-as évektől jelennek meg a kereskedői társaságok elszámolásaiból következő intabulatio-k. Ez rendszerint úgy jött létre, hogy az egyik fél nem tudta elszámoláskor a ráeső összeget kifizetni és azt a javaira írták (pl. 1789, 1791, 1792, 1803, 1808, 1823).

65 A leggyakrabban kötelezvényt (obligatio), Charta-biancat tábláztak be. Ez utóbbit jegyeztette be 1733-ban pl. Marton Ferenc Miskey József ingó és ingatlan városi javaira (liegendes und fahrendes Gut in der Statt). Néha az obligatiot szó szerint bemásolták (az első esetben 1781-ben Zách Jakab 2000 R Ftját Ergovits Rózsa palotavárosi házára). Ugyancsak Zách tábláztatta be 1785ben teljes szöveggel Bokros István és felesége 3000 Ft-ról szóló kötelezvényét. 1786-ban Vidra Johanna egy 1770. évi obligatiot mutatott be a tanácsnak, a Schuldenprotokoll-ha való bejegyzés végett. 1790-ben Mayer Ignác pozsonyi polgár a bíróságnak mutatta be egy fehérvári polgár 800 Ft-os obligatioját, pro intabulatione.

66 Az 1780-as évektől kezdve jelennek meg nagyobb számban a váltók, habár a kötelezvényeket sohasem szorították ki. 1787-ben pl. a császári királyi kartongyár tábláztatott be egy váltót Ergovits Sándor kereskedő vagyonára.

67 Gyakran szerepelt a váltóügyletekben az Ybl család, ami élénk bel- és kül23