Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám - Kállay István: A betáblázási jegyzőkönyv / 18–26. o.

földi kereskedelmi kapcsolataira utal. Először 1787-ben in particulari sessione tábláztak be egy bécsi kereskedő több contója alapján összesen 7882 Ft-ot.

68 A betáblázás különösen a csődügyekben jutott fontos szerephez, hiszen a hitelezők kielégítésének a sorrendje a bejegyzések időrendjétől függött. De van példa arra is, hogy a csődperben történt megegyezést, a fizetés körülményeit intabulálták.

69 A betáblázási könyvben jegyezték fel egyes esetekben a kezességet. Intabulálták pl. 1772-ben Baltné vagyonára azt a 4000 Ft-ot, amelyet férje Hiemer Ignáctól az ő kezessége alapján vett fel. 1783-ban a városi árvapénztár tábláztatott be kölcsönt a kezes vagyonára. 1813-ban egy kezességi kötelezvényt vezettek be a könyvbe. 1842-ben Csikós Illés és neje szőlőjüket és ingó vagyonukat kötötték le 1000 Ft-os adósságuk fejében, de mivel a vagyonuk ezt nem futotta Fi, a ikezes házát is beírták (PS megjegyzésként) a könyvbe.

70 Ugyanígy táblázták be a városi számadótól, a pénztári tisztviselőktől és a bérlőktől megkövetelt hivatali kezességet. 1787-ben pl. az újonnan megválasztott kamarás 400 Ft-os cautio-ját, vagy 1841-ben Horváth János molnár és malombérlő házát, két rétjét, négy szántóját és szőlőjét.

71 A városi betáblázási könyvbe került a lottószedő cautio-ja is. 1771-ben pl. a császári királyi lottókamarai biztos intabuláltatott 134 Ft-ot Schreibinger István javaira. 1792-ben Zutrung György Lottó-Einnehmer tábláztatott be 500 Ft-ot a belvárosi házára cautio-ként. Hasonló hivatali cautio-t tábláztak (389 Ft értékben) Székely Lajos sókereskedő vagyonára (1783), majd Kirovits Sándor és Lázíts Bazil javaira (1813).

72 Betáblázták a városi számadásokban talált hiányokat, ha a számadó vagy pénztári tisztviselő azt nem tudta kifizetni. Ezért a város a kezesektől előre megkövetelte, hogy elvállalják a convictio kifizetését (1811). Ugyanebben az évben intabulálták 3000 Ft-ot Schedt Lipót javaira. 1825-ben az osztályos atyafiak javaira táblázták az adószedő 613 Ft-os hiányát. A következő évben a bárándi pénztárban talált 2250 Ft-os fogyatkozást a számadó összes javaira (hat héten belüli fizetést ígért).

73 A városi betáblázási könyvben jegyezték fel az 1810-es évektől a katonatiszti cautio-kaí. A helytartótanács 1815. évi rendelete szerint ezeket a pénzeket a haditanács tudta nélkül senkinek sem lehetett kiadni. 1816-ban Veisz Tódor kért a várostól tanúlevelet, hogy 60 000 Ft értékű városi vagyona van és Ruprecht Borbála érdemes a „katonai karakterre". A tanács szerint a két háza, a szőlője és a tőkéje megér 60 000 Ft-ot, de arról nem tudnak nyilatkozni, hogy a lány megfelel-e a katonatiszti karakternek.

74 Az első katonatiszti cautio-betáblázás 1780-ban történt 6000 Ft értékben a Petrasch-vagyonra (ház, major, szőlő). A királyi kincstár biztonsága érdekében bejegyezték, hogy Petrasch életfogytig nem vesz fel adósságot ezekre a javakra. 1803-ban az elhalt Klenovits János őrnagy cautionalis pénzét a város kamatra adta ki. 1802-ben Mihálkó Márton lánya hozzáment Hofmeister Károly főhadnagyhoz. A 33. Colloredo ezred engedélyével cautio-ként lekötöttek 3000 Ft-ot a budai házukra. 1811-ben a házat eladták, ezért a cautio-t a fehérvári (22 000 Ft-ot érő) házukra íratták át.

75 1820-ban alapi Salamon Ferenc a lányát, Máriát a nádor huszárezred főhadnagyához adta. Ezért a házassági biztosíték (Heirats-Cautio)-ként 8000 Ft-ot kötött le 5% kamatra az Oskola utcában levő (28 813 Ft-ot érő) házára. Ez az összeg akkor is terhelte a házat, ha a főhadnagy kilépett a hadseregből vagy meghalt. Ebben az esetben a lány kapta, hogy tiszti özvegyként méltóképpen élhessen. Az apa kötelezte magát, hogy ha a házat eladná, ezt az összeget kü24