Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 1. szám - HÍREK - Pifkó Péter: A XII. Komárom Megyei Levéltári Napok krónikája / 98–. o.

A XII. Komárom Megyei Levéltári Napok krónikája 1985. november 18-tól 22-ig rendeztük meg a korábbi évek hagyományaira építve a Komárom Megyei Levéltári Napokat. Az első rendezvényre az esztergomi József Attila Általános Iskolában került sor, ahol az iskola 120 éves múltját felidéző kiállítást nyitott meg Pifkó Péter levéltáros. A kiállítás anyagában az egykori vízivárosi elemi iskola, majd érseki nőnevelő intézet és polgári leányiskola jegyzőkönyvein, értesítőin, a tanárok kisebb tanulmányain túl helyet kaptak a felszabadulás utáni korszak iratai, a mai általános iskola megalakításának néhány fontosabb dokumentuma. November 19-én tartottuk meg az Esztergomi Balassa Bálint Társaság és a Komárom Megyei Levéltár közös felolvasó ülését. Elsőként Vukov Konstantinnak, a Vízügyi Múzeum munkatársának előadása hangzott el Esztergom Zsigmond-kori vízellátásáról. Kapóst Endre festőművész a tanítóképző főiskola főigazgató-helyettese az esztergomi fotózás történetével foglalkozott. Tanulmányában egy jeles esztergomi fényképészt, Beszédes Sándort mutatott be, akinek a XIX. században készült fotográfiái fontos dokumentumai a város történetének. Pifkó Péter, Családi kapcsolatok szerepe Esztergom művelődésében a századfordulón címmel tartott felolvasást. Elsősorban a városban 1837 óta működő Széchenyi Kaszinó műkedvelő színjátszócsoportja és tisztikara körében elemezte a családi kapcsolatok szerepét. Bárdos István a népfőiskolai mozgalmat vizsgálta a két világháború közötti években Tatán és Esztergomban. A sort Gyarmati Lajosnak a Balassa Társaság alelnökének dolgozata zárta, aki Termelőszövetkezeti mozgalom Esztergomban címmel tartott előadást, az ötvenes évek esztergomi eseményeit taglalva. Hagyományosan megnyitotta kapuit a levéltár az érdeklődők előtt is. A felszabadulást idéző jubileumi kiállítás megtekintésén túl Szabó János és Tóth Tamás ismertették a levéltár tulajdonában levő értékes iratokat. A zárónapon a levéltár dolgozói számoltak be tudományos tevékenységükről. Csombor Erzsébet Lengyel menekültek Esztergomban és környékén a II. világháború idején címmel foglalta össze kutatásait. Széles körű forrásgyűjtés alapján vázolta az Ebeden, Párkánynánán, Dunamocson stb. kialakított polgári, illetve a dömösi, esztergomi, esztergomtábori katonai lengyel menekülttáborok történetét. A részletesebb megismerés azonban további kutatásokat igényel. Pifkó Péter esztergomi településtörténeti kutatásairól számolt be, ismertette a városi házszámozás történetét. Szabó János Közjóléti politika Esztergomban címmel tartott felolvasást. Ismertette, hogy az 1940. évi XIII. te. és az azt követő BM-rendelet értelmében, hogyan alakult meg Esztergom vármegye és a város közös közjóléti szövetkezete 1942. január 23-án. Kitért a szövetkezet hitelnyújtó tevékenységére, s sokgyerekes családokat segítő akcióira. Tóth Tamás az esztergomi bencés gimnázium 14. Holló cserkész csapatának történetét kutatta. A Komárom megyei Dolgozók Lapja — hagyományosan — egész oldalas összeállításban közölte a levéltárosok írásait, ismertette a rendezvények programját és rendszeresen beszámolt a hét folyamán az eseményekről. A levéltári napok alkalmából jelent meg Pifkó Péter forrásközlő és ismertető munkája Esztergom házszámozása 1777—1985 címmel. Pifkó Péter 98