Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 1. szám - HÍREK - Pandula Attila: A Magyar Történelmi Társulat Archeográfiai, Heraldikai és Genealógiai Szekciójának tevékenysége, 1983–1985 / 86–89. o.

A Magyar Történelmi Társulat Archeográfiai, Heraldikai és Genealógiai Szekciójának tevékenysége 1983—1985 Magyarországon az 1950-es évek elejétől kezdődően — mint ismeretes — jelentős mértékben visszaesett a történeti segédtudományok művelése. Egyes témák, különösen a genealógia, heraldika évtizedekig nem szerepeltek tudományos előadásokon, nem publikáltak ilyen kutatási eredményeket. A magyar tudományos életben, hosszú szünet után először a levéltárak által szervezett dunántúli településtörténeti konferenciákon (Székesfehérvár, Veszprém, Pécs, Siófok) szerepeltek genealógiai témák. Egyre inkább jelentkezett a szakterület művelésének igénye az 1970-es években, világosan látszott a nemzetközi színvonaltól való nagyfokú elmaradás. Ezeknek a törekvéseknek magas szintű összefogására alkalmas keretnek látszott az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék. Vezetője Kállay István egyetemi tanár nívós rendezvényekkel irányította a közvélemény figyelmét a történeti segédtudományokra. Az 1981-ben tartott „800 éves a magyar hivatali írásbeliség" tudományos ülésszak, majd 1982-ben a tanszék egykori kiemelkedő vezetője, a történeti segédtudományok egyik legjelentősebb magyarországi művelője, Fejérpataky László születésének 125. évfordulója alkalmából rendezett ülés jól mutatták a témakör iránt megnyilvánuló óriási érdeklődést. A sokrétű előadási anyagban a legújabb kutatási eredmények kerültek ismertetésre. A szakembereken túl sokan kedvtelésként foglalkoznak történeti segédtudományi témákkal. Legszélesebb körű érdeklődés a genealógia iránt van. A témában érintett kutatók és érdeklődők 1982-ben dr. Csapó György Várfok utcai lakásán gyűltek össze megbeszélésre, itt határozták el, egy, a történelem segédtudományait művelők összefogását megvalósító tudományos egyesület megalapítását. Az elképzelések realizálására kiválóan alkalmasnak tűnt a nagy tradíciókkal bíró Magyar Történelmi Társulat. A jogelőd, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság alapítása 100. évfordulóján, 1983-ban ennek keretében került sor Archeográfiai, Heraldikai és Genealógiai Szekció létrehozására. 1983. május 3-án az ELTE BTK tanácstermében Pölöskei Ferenc professzor, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, a Magyar Történelmi Társulat egyik alelnöke, ünnepélyes keretek között nyitotta meg az alakuló ülést. Kezdetben a tudományterület korábbi hátrányos helyzetéről beszélt. Ezt követte a történeti segédtudományok meghatározó szerepének, az irántuk megnyilvánuló széles körű társadalmi érdeklődésnek bemutatása, az oktatás és e témakör szoros kapcsolata. Pölöskei professzor szerint a szekció tudományos támogatására az egyetem magas szintű szakmai bázist jelenthet. Előadása végén reményét fejezte ki, hogy „a szekcióból a társulat életének erős ága fakad, s rövidesen tanúi és részesei lehetünk virágba borulásának is". Kállay István professzor a történeti segédtu88