Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 1. szám - HÍREK - Pandula Attila: A Magyar Történelmi Társulat Archeográfiai, Heraldikai és Genealógiai Szekciójának tevékenysége, 1983–1985 / 86–89. o.

dományok jelentőségéről szólt, ezt követően a szekció előtt álló feladatokat, célkitűzéseket ismertette. Áz alakuló ülésen elnökké Kállay Istvánt, alelnökké Bertényi Iván egyetemi docenst, titkárává e sorok íróját választották meg. A rendezvényen nagy számú érdeklődő jelent meg, sokan rögtön beléptek a szekcióba, megígérték, hogy a megalakulásról tájékoztatják ismerőseiket. A szekció 1983-ban tagja lett a segédtudományokkal foglalkozó tudományos társaságokat, szervezeteket összefogó nemzetközi tudományos fórumnak, a Confédération Internationale de Généalógie et d'Héraldique-nek. Ennek elnöke Vajay Szabolcs kezdettől fogva nagy érdeklődéssel kísérte a szekció tevékenységét. Az azóta eltelt időben a tagság majd ötszáz főre növekedett. Sok közöttük a vidéken élő. A Baranya megyében tevékenykedőket fogja össze a pécsi tagcsoport, melynek dr. Visegrády Lajos a vezetője. A tagság kezdeti gyors ütemű gyarapodása a közelmúltban alább hagyott, nyilván a téma iránt érdeklődők jelentős része értesült a megalakulásról, s aki akart, már belépett. A tagok között sok az idős ember, a fiatalok közül — az erőfeszítések ellenére — viszont csak kevesen jelentkeznek. Eddig 25 különféle rendezvényre került sor, 20 tudományos ülés, 1 könyvpremier, 4 emlékvacsora. Tevékenységünk gerincét, a tudományos előadások képezik. Eddig 43 hangzott el üléseken, emlékvacsorákon. Tematikai megoszlásuk a következő: archeográfia 4, archontológia 1, bibliográfia 1, diplomatika 2, egyenruhatan 1, falerisztika 4, genealógia 11, helytörténet 1, heraldika 2, insigniológia 1, jogtörténet 3, paleográfia 1, régészet 1, történeti statisztika 1. A szorosan vett történeti segédtudományokon túl az előadásokban tág teret kap a történeti segédtudományok művelésének története, szerepe az egyetemi oktatás múltjában, a tudományterület neves képviselőinek tevékenysége stb. Ennek keretében 7 előadást tartottak, ide sorolható egy egyetemtörténeti előadás is. Sajnos eddig azonban még nem került sor valamennyi fontosabb segédtudományi témakör bemutatására (például szfragisztika). Az előadások esetenként különböző aktuális évfordulókhoz kapcsolódnak. [Pl. Berényi Mária: A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság megalakulása (1883) és első évei.] Több esetben került sor társintézményekkel, társszervezetekkel közös rendezvényekre. Nagy sikere volt a „História" c. folyóirattal és a Fejér Megyei Levéltárral közösen rendezett tudományos ülésszaknak 1984-ben Székesfehérváron. A Történettudományi Intézettel, a „História" c. folyóirattal közös rendezvény volt Kari Nehring: A Bocskai korona története című előadása (1984). Volt közös rendezvényünk a Magyar Jogász Szövetség Állam- és Jogtörténeti Bizottságával is (1985. április 29-én: Vargyai Gyula: A politikai és jogi döntésmechanizmus kapcsolatrendszere a két háború közötti Magyarországon és Szakály Sándor: A katonai elit genealógiai vizsgálatának kérdései a két háború közötti Magyarországon). A Magyar Pszichiátriai Társasággal közösen szerveztük Szalvendy János: Az utolsó Habsburgok pszichopatológia ja című előadását. Az ELTE Levéltári Bizottsága volt rendezőtársunk az 1984. október 2-án tartott egyetemi levéltári napon. A TIT Budapesti Szervezetének Történelmi Szakosztálya közreműködésével több előadásunk színhelye a Kossuth Klubban volt (Pandula Attila: 220 éve alapították a Szent István rendet). A hazai előadókon kívül sor került külföldiek szereplésére is: Kari Nehring (1984), Szalvendy János (Toronto) (1985). Az idősebb nemzedék képviselői mellett a szekció nagy súlyt fektet megfelelő utánpótlás biztosítására. Ennek keretében tartottuk 1985-ben „Bemutatkozik az ifjúság" című összejövetelünket, melyen hét fiatal kutató, egyetemi hallgató tartott előadást történeti segédtudományi témákról. Az előadók egy része a történelmi segédtudományokkal magán87