Levéltári Szemle, 36. (1986)
Levéltári Szemle, 36. (1986) 4. szám - HÍREK - Tilcsik György: Az 1986. évi Mogersdorf Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpózium: Celje, június 30–július 4. / 94–96. o.
Farkas Gábor levéltárigazgató „Reformtörekvések a székesfehérvári zsidóság körében 1840—1868." című előadásában röviden ismertette a zsidóság székesfehérvári térnyerését a XIX. század első felében. Igen érdekes a német eredetű, de erősen magyarosodó székesfehérvári polgárság és a konkurrenciát jelentő zsidó kereskedők, iparosok, viszonya. Sajnálatos, hogy éppen 1848-ban (április 5.) került sor egy szomorú eseményre, amikor egy tömegmegmozdulás során ideiglenesen kiűzték a székesfehérvári zsidókat. Az erős antiszemita hangulatot a kormány csak fegyveres erővel tudta visszaszorítani. Ismertette a helyi zsidóság vezetésében lejátszódó integrálódási folyamatot. Beszélt Zipser Mayer rabbiról, a modernizálás hívéről, ismertette a konzervatívok helyi vezetőjével, Fischer Gottliebbel folytatott küzdelmét. Ez tulajdonképpen a később országos méretekben lejátszódó neológ és ortodox ellentétek egyik korai megnyilvánulása volt. Somkuti Éva főlevéltáros „A lovasberényi zsidó közösség kiváltságlevele 1798-ból" címmel egy jellegzetes dokumentumtípust elemzett, s ezen keresztül próbálta vázolni a korabeli zsidóság mindennapi életét. Erdős Ferenc „Kereskedőcsaládok Etyeken a XIX. század második felében" címen megtartott előadása ismertette egy, a főváros közelében levő, földrajzi előnyeit jól kiaknázó község gazdasági és társadalmi viszonyait, s a zsidóság helyi szerepét. Surányi István iskolaigazgató „A székesfehérvári Goldzieher Ignác elemi iskola története" címen tartott referátumot. Szólt a nevelésnek a zsidóság körében betöltött kiemelt szerepéről, a korai iskolaalapításról, az oktatásról, a neológ-ortodox ellentét jelentkezéséről az iskolai életben. Gazda István tudománytörténész „A Fejér megyei zsidóság történetének bibliográfiája" címen tartotta meg hozzászólását, összefoglalta az eddig megjelent főbb műveket, s értékelte azokat. Több — még Schweitzer professzor előtt is — ismeretlen kisebb művet is megemlített. Szólt a magyarországi zsidóság történetének mai műveléséről, a küszöbön álló fő feladatokról. Így pl. a magyarországi zsidósággal kapcsolatos jogszabálygyűjteménynek összeállításáról, illetve a magyar zsidóság genealógiájával kapcsolatos kutatások fontosságáról. A magas színvonalú konferencia eredményeit, tanulságait Schweitzer professzor foglalta össze. Pandula Attila Az 1986. évi Mogersdorf Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpózium Celje, június 30.—július 4. Jugoszláv, osztrák és magyar történészek, valamint levéltárosok — tehát különböző társadalmi berendezkedésű országok szakembereinek — 1969 óta változó helyszínnel, évente rendszeresen megrendezett regionális, tudományos fóruma, a Mogersdorf Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpózium. Résztvevői az 94