Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 4. szám - MÉRLEG - Várnai Tamás: A magyarországi katolikus egyház levéltári anyagának fondjegyzékei. Bp., 1983. / 79–80. o.

A magyar katolikus egyház levéltári anyagának fondjegyzékei Kiadta az Űj Magyar Központi Levéltár, Bp., 1983. Szerk. Nagy Lajos A Művelődési Minisztérium Levéltári Osztályának megbízásából az Oj Magyar Központi Levéltár elkezdte a magyarországi egyházi levéltárak fond jegyzékeinek kiadását. Jelen kötet a magyarországi katolikus egyház levéltárainak fondjegyzékeit tartalmazza. Mindenekelőtt arról kell szólni, hogy valójában nem egyszerű fondjegyzékről van szó, hanem fondjegyzékek gyűjteményéről, mely a szerkesztő, Nagy Lajos irányításával megfelelő ismertetéseket tartalmaz. Bár a gyűjteményt minden bizonnyal valamennyi levéltár megkapta, megítélésem szerint mégis szükséges néhány megjegyzést fűzni magához a munkához, mely a tanácsi és az egyházi levéltárak közötti szorosabb és gyümölcsözőbb együttműködést kívánja szolgálni. Már több mint három évtizeddel ezelőtt levéltári vonatkozásban is szükségessé vált állam és egyház viszonyának rendezése. Az 1950-ben bevezetett kettős kezelés után 20 évvel látott napvilágot a 16/1970. (XI. 29.) MM sz. rendelet, melynek alapján az egyházi levéltárakat szaklevéltárnak nyilvánították. Az egyházi írásbeliség által évszázadokon át megtermelt iratanyag nem csupán egyházi vonatkozású, hanem — mint Rosdy Pál is megjegyzi bevezetőjében — a politikai történet, a művelődéstörténet, sőt a gazdaságtörténet nélkülözhetetlen forrásanyaga. A katolikus egyházi hierarchia, ha csökkenő mértékben is, de lényegében 1945-ig fontos szerepet játszott az ország politikai életében. A katolikus egyháznak évszázadokon át jelentős birtokai voltak, melyek esetenként élen jártak a korszerű gazdálkodás fejlesztésében. Fejér megyei példaként említeném még H zirci apátság előszállás! uradalmát, mely a megye egyik legjelentősebb tőkés mezőgazdasági nagyüzemévé fejlődött. Ennek az uradalomnak az iratanyaga a Fejér és a Veszprém Megyei Levéltárban található. Korántsem ez a helyzet az összes egyházi uradalmak iratanyagát illetően. Valójában az a helyzet, hogy a katolikus levéltárak iratanyagának csak elenyésző része került állami (megyei) levéltárba (pl. a Pest Megyei Levéltár kezeli örökletétként a váci püspökség gazdasági levéltárát, a Heves Megyei Levéltár pedig ugyancsak örökletétként őrzi 1964 óta az egri érsekség gazdasági iratait és az egri papneveldére vonatkozó anyagot). A katolikus levéltárak politikai, történeti és kultúrtörténeti iratanyaga pedig szinte kizárólag az egyházi levéltárak birtokában van. Az egyházi levéltárak megismerése nélkülözhetetlen a helytörténeti kutatás számára is. A vidéki levéltáros különösen akkor tapasztalja ezt, amikor számos esetben helytörténeti munkához a maga területén alig talál forrásanyagot és az egyházi levéltárak ajtaján kopogtat. A gyűjtemény az érsekségek, püspökségek, káptalanok és szerzetesrendek levéltárainak fond jegyzékeit tartalmazza. Rosdy Pál már említett bevezetője általánosságban foglalkozik a magyarországi katolikus egyházszervezetnek, lényegében már Géza fejedelem által elkezdett kiépítésével és az azóta bekövet79