Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 3. szám - HÍREK - Benczéné Nagy Eszter: Az egyetemi levéltárakról: beszámoló a MKE Levéltári Szekció tanácskozásáról / 84–86. o.

Az egyetemi levéltárakról Beszámoló a MKE Levéltári Szekció tanácskozásáról 1986. április 10-én, az Űj Magyar Központi Levéltár tanácstermében tartotta első idei rendezvényét a MKE Levéltári Szekciója. A nagy érdeklődéssel kísért tanácskozás témája az egyetemi levéltárak gyűjteményeinek és munkájának bemutatása volt. A 85 magyar résztvevőn kívül meghívtuk a tanácskozásra az Osztrák Levéltáros Egyesület két képviselőjét, Richárd W. Apfelauert a salzburgi és Walter Höflechnert, a grazi egyetemi levéltár igazgatóját, az elnöki tisztet pedig Székely György professzor, a Nemzetközi Egyetemtörténeti Bizottság Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke vállalta el. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy bizottságuk nagy gondot fordít az egyetemi iratanyagra, és mióta a levéltári törvény lehetővé teszi, maga is szorgalmazza az egyetemi szaklevéltárak létesítését. Korábban volt olyan elképzelés, hogy a különféle felsőoktatási intézmények jogelődjeinek szervezeti összefonódása miatt központi szaklevéltárat kellene alakítani, azonban anyagi problémák miatt ma az a járható út, hogy e gyűjtemények minden egyetemen külön jöjjenek létre. A tanácskozás időpontjában három minisztériumi engedéllyel rendelkező szaklevéltár működött (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Erdészeti és Faipari Egyetem, Nehézipari Műszaki Egyetem Levéltára), de több más felsőfokú intézményben is megvoltak a feltételek arra, hogy a könyvtárak kezelésében levő gyűjtemények jogszerűen is szaklevéltárakká váljanak. Az egyetemi levéltárak létrehozásának elsődleges célja az, hogy az egyre jelentősebb oktatástörténeti, művelődéstörténeti kutatáshoz minél szélesebb forrásbázis álljon rendelkezésre. A tanácskozás főreferátuma, amelyet Sinkovics István tartott, e gondolat jegyében az egyetemtörténeti kutatást, és annak szervezeti-módszertani kérdéseit választotta témául. Az előadó beszélt e kutatások nemzetközi vonatkozásairól, sorra vette az egyetemtörténet és országos történet összefüggéseinek, az egyetemtörténeti munkák periodizációjának, az egyes karok történetének kérdéseit. Szögi László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának igazgatója, az Egyetemtörténeti Bizottság titkára „Az egyetemi levéltári anyag feldolgozása" címmel tartott előadást. Szögi László eddig hét egyetem levéltári iratanyagát rendezte, és e téren szerzett igen gazdag tapasztalatait tárta a hallgatóság elé. Elmondta, hogy a jelenlegi felsőoktatási intézmények és jogelődjeik iratanyaga kb. 3000 fm-t tesz ki, amelyből 2

/3 rész van az egyetemi szaklevéltárakban (és a könyvtári egyetemtörténeti gyűjteményekben), a többit részben korábban begyűjtötték a területi levéltárak, részben pedig feldolgozatlanul az egyetemi irattárakban található. Az egyetemi levéltárak létrehozásának európai hagyományai vannak. A 7—800 éves külföldi egyetemeken sok iratanyag halmozódott fel, de kincse84