Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 3. szám - DOKUMENTUM - Erdész Ádám: Kovács Imre pályaképéhez: Kovács Imre és Kner Imre levelezése, 1936–1937 / 49–67. o.

19 Az idézett mondat Zilaiiy Lajos március 15-i beszédéből való. A korabeli beszámolók szerint a következőképpen hangzott: „Nézzétek meg, mit adott az elmúlt évtizedek politikája: kenyér helyett indulatokat. Mi, írók gondolatokat akarunk adni." (Kárász Józsej: Március idusa ... Magyar Út, 1937. 12. sz. 2. p.) 20 Kovács Imre „A néma forradalom" irodalomjegyzékében megemlíti készülő „Tiszántúl'

1 c. könyvét. Levelében feltehetően erre utal. Ez a munka önálló kötetként nem jelent meg. 21 A levelezésiben többléie gondolati összefüggésben szóba kerül a zsidókérdés. A vélemények pontosabb bemutatása végett közöljük Kovács Imre egyik előadásának részletét és Kner Imre reagálását. 1937 májusában a Márciusi Front nevében Kovács Imre és Erdei Ferenc tartott Szegeden előadást. Előadásában Kovács Imre kitért a zsidókérdésre is: „A reformköveteléseket nem lehet mezítlábas demagógiának minősíteni — mondotta —, mint ahogy a Márciusi Front imozgalmát annak nevezte egy Örökifjú reformer. Zsidóveréssel semmit sem lehet megoldani. Nem lehet szidni a Bús Feketéket és nem lehet vidéki cenzúrabizottságokat felállítani, .amíg a Kodály—Bartók hangversenyek közönségének 80 százaléka zsidó és nem szabad megfeledkezni arról, hogy nagyon sok olyan zsidó él Magyarországon, aki már régen beilleszkedett a magyar közösségbe és már csak vallása zsidó, de éppen olyan magyar, mint a legjobb magyar protestáns, vagy magyar katolikus." Kovács Imre előadásában hangsúlyozta, hogy az ország gondjain csak a gazdasági struktúra megváltoztatásával és demokratikus politikával lehetne segíteni, a zsidókérdés épp a valós problémák elfedésére szolgál. (Á márciusi front zászlóbontása Szegeden. Pesti Napló, 1937.112. sz. 12. p.) Kner Imre 1937. máj. 23-án kelt levele utóiratában reagált Kovács Imre előadására: „Szegedi beszédének rövid kivonatát olvastam a lapokban s jól esett emberséges és bátor állásfoglalása. Ez nem segít a zsidókon, hiszen ön tudja, hogy a zsidókérdés számomra csak annyiban fontos, hogy fejemre esdk-e imajd a .tégla, vagy nem, de rá kell végre ébredni arra, hogy itt nem zsidókérdés, hanem magyar kérdés van! Vigasztaló, hogy van ön és néhány mí\s fiatal barátom, s hogy talán egyszer már ráébred a magyar ifjúság is önmagára. Mert ez a kezdet kezdete egy jobb magyar jövő felé." (BML Kner nyomda ir. XI.9.e.4.) 22 A levél végére Kovács Imre kézzel is odaírta a 12 pontból az első 5-öt. Datálatlan levél, 1937. mára 20-án, vagy 21-én íródhatott. 23 Szeberenyi Lajos Zsigmond: A parasztság története a legrégibb időktől napjainkig. Bp., 1937. 444 p. Kovács Imre frissen megjelent könyve: A néma forradalom. Bp., 1937. 262 p. 24 Matolcsy Mátyás: Űj könyvek, régi sebek. Pesti Napló, 1937. 92. sz. 2. p. 25 Kner Imre fiának is írt ,,A néma forradalom"-ról. Véleményének summázata: „És csak azt kell kívánni, mennél többen volnának a Kovács Imrék, akik ezt a lelíkiismeretébi'esztő .munkát elvégzik a jövő számára." (BML Kner nyomda ir. XI.9.b.l3. — Kner Imre Kner Mihályhoz 1937. máj. 29.) 26 Bernát István (1854—1942) agrárpolitikus, egy. tanár, akadémikus. Részt vett a kivándorlásról szóló 1903 :IV. te. előkészítésében. 27 Kner Imréné megjegyzése. 28 A Kir. Ügyészség vádat emelt Kovács Imre ellen „A néma forradalom" miatt, sajtó útján elkövetett izgatás és a magyar nemzet és magyar állam megbecsülése ellen irányuló vétség címén. A főtárgyalást 1937. okt. 27-én tartották. Kovács Imrét három hónapi fogházbüntetésre .és háromévi hivatalvesztésre, valamint ugyanezen időre terjedő politikai jogvesztésre ítélték. 29 Az Új Magyarság hosszú tudósítást közölt a tárgyalásról: »Három hónapi fogházra ítélték Kovács Imrét, a „Néma forradalom" című könyv íróját.« A nap legfontosabb eseményeinek szentelt rovatban — „Október 28" — kommentálták a bírósági tárgyalást: „Másodszor ítélt el izgatásért..." (Üj Magyarság, 1937. 245. sz., 4., il.1. 2. p.) Erdész Ádám 67