Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 3. szám - Ódor Imre: Az 1809. évi nemesi összeírás Baranya megyében / 26–43. o.

Lovas 1—2000 Ft Gya] ogos Helyettes Járás saját költségén 2—3000 Ft 1—2000 Ft saját állam lovas gyalogos saját költségén 2—3000 Ft 1—2000 Ft költségén lovas Pécsi 2 1 — 25 25 5 Hegyháti 1 — — — 20 1 1 Sz.-lőrinci 2 — — — 79 2 1 Siklósi _ _ — — 7 2 — Mohácsi — — — — 13 2 6 B.-vári — — — — 7 — 1 összesen — 151 14 A baranyai kontingens harci létszámát és az időközben némiképpen módosult arányokat a nádori kimutatás tartalmazza.

68 Táblázatunkból világosan kitetszik, hogy a felkelők közel 3/4 részének jövedelme a létminimum alatt volt, s az is, hogy a megye 38 tehetősnek mondható nemese közül 32 helyettest állított.

69 Még mielőtt bárki arra a kézenfekvő következtetésre jutna, hogy a vagyonosok kivonták magukat a számukra kínos teher alól, gyorsan megjegyezzük, hogy túlnyomórészben — főként — koruk, egészségi állapotuk vagy családi körülményeik folytán törvényesen mentesültek a személyes felkeléstől. Körükben ott találhatjuk a pécsi klérus vezetőit, élükön Király József püspökkel és a kanonokokkal, továbbá a megye legfőbb tisztjeit a fő- és alispánt (Végh István, Kajdatsy Antal), valamint a földbirtokosokat és uradalmi tiszteket. A jómódú, saját költségükön felkelők között a középbirtokosok vannak többségben, az öt „lovas" kivétel nélkül e rétegből kerül ki, név szerint: Sauska Ferenc és Keresztély, Jeszenszky Imre, Mihálovics Lajos és Tanyi Mihály. A baranyai lovasszázad vezetését természetesen ők adják.

70 A tehetősek áldozatkészségét jelzi, hogy a megye összes (220 fő) inszurgense lovasként vonulhatott hadba, noha erre csupán 38-an voltak kötelezve.

71 A létszám feletti állításban ugyancsak ők jeleskedtek, amint az a revíziós listából kitűnik.

72 A nemesség elszegényedését is jól tükrözi az 1809-es pillanatfelvétel. Az inszurrekció mintegy 36 ezres összlétszámából, körülbelül 32 ezer fő már csak a jómódúak, a megye, illetve az államkincstár terhére katonáskodott. A legszegényebbek aránya a valóságban még ennél is jóval nagyobb lehetett, hiszen a legelesettebbek már eleve kívül rekedtek a felkelés keretein.

73 A nemességnek az össznépességhez viszonyított rendhagyóan magas aránya

74 a késő feudalizmus kori magyar társadalom egyik legfontosabb és legismertebb jellegzetessége. Nem kevésbé fontos, ám alig ismert e nagy létszámú osztálynak a társadalmi összetétele.

75 A figyelem hagyományosan a nagybirtokos arisztokráciára összpontosult,

76 erre a nemzetközi viszonyításban is kivételesen keskenynek, de átlagát tekintve rendkívül gazdagnak és befolyásosnak bizonyuló rétegre. A megyei vezetést kezükben tartó középbirtokosokra még csak-csak kiterjedt a figyelem, míg az időszakunkban a kiváltságosok túlnyomó többségét alkotó kisnemesség szinte teljesen kívül rekedt a vizsgálódások körén.

77 A magyar nemesség katonáskodási kötelezettsége, az inszurrekció a XVIII. század közepére hadvezetési szempontból fikcióvá vált. Funkciója — az adó36