Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 3. szám - Ódor Imre: Az 1809. évi nemesi összeírás Baranya megyében / 26–43. o.

€gy új, kedvezőbb személyi és szolgálati helyzetet élvező társadalmi csoport kialakulására. A „tisztes rendűeknek" is nevezett honoráciorok a század első felében más megyékben is a valódi nemesekkel azonos megítélés alá estek, természetesen elsősorban a kötelezettségek tekintetében.

40 Baranya nemességének foglalkozási struktúrája a következőképpen rekonstruálható : Foglalkozás Járásonkénti létszámaik összesen % I. II. III. IV. V. VI. összesen % Birtokos köznemes 21 12 7 2 2 2 46 8,31 Kúriai ista 165 165 29,79 Tisztségviselő megyei, állami 36 4 5 5 11 5 66 11,91 uradalmi 22 4 11 6 9 4 56 10,11 Tisztesrendű 10 — 5 7 4 1 27 4,87 Katona 8 3 4 1 2 — 18 3,25 Iparos 4 1 1 5 7 — 18 3,25 Kereskedő 1 1 — 2 — _. 4 0,72 Bérlő — 1 1 1 1 __ 4 0,72 Földműves 9 31 1 4 — — 45 8,12 Ismeretlen 40 6 44 — 12 3 105 18,95 Együtt 151 63 244 33 48 15 554 100,00 A megyei nemesség társadalmi rétegződésének bemutatásában és a létszám kontrollálásában egy korabeli nemesi katalógus áll rendelkezésünkre.

42 Eszerint a következő kategóriákba sorolták a nemeseket: (Nemesek (esetenként Rendi állás családok)

43 megoszlása száma Egyházi méltóságok 13 3,46% Főnemesek 5 1,33% Köznemesek birtokosok 60 15,96% kúrialisták 103 27,39% birtoktalanok armalisták 146 38,83% jobbágysorban élők 49 13,03% 376 100,00% Az Űjszerzeményi Bizottság működése folytán Baranyában a nagybirtok olyan túlsúlyra tett szert, melyre a Dunántúlon alig akad példa.^ Az egyházi és világi uradalmak

45 pozícióit a közép- és kisbirtokosok egy pillanatig sem veszélyeztethették. A XVIII. század végére a birtokstruktúra végleg megmerevedett, olyannyira, hogy 1848-ig a birtoktestek szinte semmit, csupán a birtokosok személye változott meg. Az alig tucatnyi birtokos köznemesi família

46 többnyire eladósodott sarjai közül szép számmal vállalnak hivatalt. A Dunántúlon, de az országban is csaknem egyedülálló jelenség a kisbirtok szinte teljes hiánya, melynek magyarázatát a — már vázolt — történelmi okok adják. A XVIII. század második felé32