Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 2. szám - KILÁTÓ - Dusnoki József: A Der Archivar 1983. évi évfolyamáról / 80–84. o.

A Der Archivar 1983. évi évfolyamáról A Der Archivar az NSZK levéltárügyi folyóirata, amelyet évente négy alkalommal jelentet meg az Észak-Rajna-Vesztfáliai Tartományi Levéltár. Az Archivar közli a megelőző évek levéltárügyi szakirodalmának bibliográfiáját, bár nem folyamatosan. Az alábbiakban ismertetett évfolyam 1—3. szamaihoz mellékletként az :ÜÍ77/78. évek bibliográfiáját illesztették, amelynek közlését még az 198,1. évi 4. számban indították el. A folyóiratban megjelenő tanulmányokon túl, említésre méltó még a levéltárügy nemzetközi és NSZK-beli eseményeiről tájékoztató rész („Ardiivberichte und Tagungen"), továbbá a szemlerovat tömör ismertetéseivel. Münsterben, a nagy történelmi múltú városban, zajlottak le 1982 októberében az 55. Német Levéltári Nap rendezvényei, amelyek időben és részben témában is kapcsolódtak a 34. Történész Naphoz. Az eseményekről Hermann Rumschöttel tudósít az Archivar 1. számában.

1 A résztvevők három fő témakörrel foglalkoztak: a levéltárosok szakmai képének alakulásával, a levéltárosHtörténész kapcsolattal és a szakmai képzés problémáival. Wilhelm Janssen professzor, az Észak-Rajna-Vesztfáliai Tartományi Levéltár igazgatója, a „Landesgeschichte" és a levéltárak kapcsolatáról szólt előadásában.

2 Először a „Landesgeschichte" fogalmát határolta körül, amelynek tartalma időről időre változott, s értelmezése ma sem egységes. (Emiatt magyarra is csak konkrét összefüggésben fordítható, a „Land" jelentései közül a leginkább megfelelőt választva.) A fogalom a XVIII. század végén tűnt fel a lényegében külön államokra, országokra tagolt birodalomban. Polemikus éle is volt, szembefordulást jelentett a túlnyomóan dinasztiák és egyes uralkodók történetét boncolgató munkák sokaságával. Ekkor és a XIX. század folyamán az állami — politikai — adminisztratív egységek (legyen az régi történelmi múltra visszatekintő, vagy viszonylag újonnan kialakult territórium) története képezte a „Landesgeschichte" kutatási tárgyát. Hátterében a politikai töltésű regionalizmus húzódott meg. Az első világháború utáni időkben jelentkeztek olyan törekvések, amelyek az állami-politikai szerveződés láthatólag felszíni, változékony struktúrái helyett a társadalmi és szellemi jelenségek mélyebb alapokon nyugvó, stabilabb szövedékét próbálták megragadni. Ezeket az elképzeléseket azonban romantikus, irracionális elemek és ideológiai motívumok hatották át, .amelyek a későbbi történeti kutatások nyomán sokszor hitelüket vesztették. A kutatások eredményeként leszögezhető, hogy az 1800 előtti időszakban a legerősebb kultúrai ormáló tényezőt végül is a késő középkori—újkor eleji territoriális államok jelentették. (Érvényes ez a mezőgazdaság rendszere, az agrárstruktúra, a hitvallások elkülönülése, az államigazgatási szervezet és a gazdasági mentalitások vonatkozásában is.) Az e kereteken belül kiformálódott és rögződött sajátosságok 80