Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 2. szám - HUNGARIKA - Haraszti György: Egy budai zsidó kihallgatási jegyzőkönyve a török kori Budáról és a város felszabadulásáról, 1686 / 71–79. o.

ígért nekik; az összeg felét magának óhajtotta megtartani, a többit pedig a Lotharingiai herceg és a vezérkar tagjai közt felosztani. A váltságdíj összegyűjtéséért a prágai, drewitzi és michelsbergi zsidók kezeskedtek. A kegyelmet nyertek közül a leggazdagabbakat a tábornok egy pincébe csukatta, néhányat elrejtett értékei előhozatálára kényszerített; Schöning egy pincében tényleg kincsre bukkant, melyet Lipót császár részére foglalt le. Egyes korabeli beszámolók állítása szerint 1500 török és zsidó asszony, meg gyermek került fogságba, más források viszont 2500, a császári hadvezérek parancsára életben maradt zsidóról tudnak. A kutatás mai állása szerint mintegy 6000 török és 500 zsidó került a győztesek kezére és indult rabszíjra füzötten a világ négy égtája felé. A foglyok megpróbáltatásairól több korabeli zsidó elbeszélő forrás, irodalmi alkotás is megemlékezik. Közöttük a már többször említett Schulhof Budai krónikája mellett a legérdekesebb Áháron ben József „hajdani budai fogoly" Áj sájn náj lid fun Ojben (Szép új dal Budáról) című jiddis verses krónikája, amely a 300 éves évforduló alkalmából először lát majd kiadásunkban napvilágot. Az alábbiakban magyar fordításban közlöm a kihallgatási jegyzőkönyv szövegét és a legszükségesebb jegyzeteket. Terjedelmi és filológiai okokból a német szöveget elhagytam. A magyar fordításban az érthetőségre törekedtem. A hosszú mondatokat rövidebbekre tördeltem, a zavaró tollhibákat Boethius szövege alapján javítottam. A Boethius nyomán készült kiegészítéseket ugyancsak zárójellel érzékeltettem. Egy budai zsidó kihallgatási jegyzőkönyve Kérdések (Interrogativa) 1. Hány gyalogos és lovas katonát számlált a helyőrség? 2. Mennyi volt a polgárok száma és milyen nemzetek tagjai éltek Budán? 3. Ha igaz, hogy a helyőrség igen nagy létszámú volt, akkor hogyan oldották meg a katonák elszállásolását, egy-egy polgárnak hány katona elszállásolásáról kellett gondoskodnia? 4. Ki és hogyan gondoskodott a katonaság ellátásáról? 5. Mekkora összeget kellett a polgárságnak és a falusi lakosságnak szolgáltatnia, miből állt a rendes évi adó? 6. Miből állt a zsidók rendes és különleges adója? 7. Hová szállították a budai polgárok és zsidók áruikat? 8. Igaz-e, hogy Budán nagyon sok kincs; arany, ezüst és drágakő volt található? 9. Mekkora váltságdíjat követelt a brandenburgi választó tábornoka a budai zsidóktól? 10. A város mely részét pusztították el leginkább az ostromlók tűzzel-vassal, igaz-e, hogy ezt a pusztítást a bajor választó katonái okozták és egyáltalán mi történt a bajorok ostromolta palotánál? 11. Hogyan lehetséges, hogy a törökök az utolsó rohamra nem voltak felkészülve, míg a korábbiaknál olyan nagy ellenállást tanúsítottak? 12. Igaz-e, hogy a törökök mindig tudomással bírtak áriról, hogy a keresztények mit terveznek, ki parancsnokolt a törököknél és kik voltak a török vezér főbb tisztjei? 13. Igaz-e, hogy a törökök közt mindenfelé nagy félelem uralkodik és mit tartanak a nagy szultánról és kormányáról? 14. Hogyan van Belgrád, Székesfehérvár és Eger megerősítve, igaz-e, hogy az 74