Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 2. szám - HUNGARIKA - Haraszti György: Egy budai zsidó kihallgatási jegyzőkönyve a török kori Budáról és a város felszabadulásáról, 1686 / 71–79. o.

Egy budai zsidó kihallgatási jegyzőkönyve a török kori Budáról és a város felszabadulásáról - 1686 Scheiber Sándor emlékének Mint a Levéltári Szemle 1985/2-es számában már beszámoltunk róla, Buda viszszafoglalásának 300. évfordulójára Budapest Főváros Levéltára számos hazai és külföldi társintézménnyel együttműködve két kötetben megjelenteti a törökellenes felszabadító háború (1683—1699) forrásanyagához készített kalauzát, amely útmutatóul, eligazítani szolgál a szinte áttekinthetetlen, és jelentős részében feldolgozatlan, tematikus levéltári anyag használatához. Az anyaggyűjtés során számos értékes irat másolata került levéltárunk tulajdonába, az alábbiakban ezek közül ismertetünk egy kihallgatási jegyzőkönyvet. Az iratnak külön érdekességet kölcsönöz az a tény, hogy a hódoltsági viszonyokat tekintve, „őshonos" budai polgártól „származik", akinek válaszaiból a hódoltsági Buda életének, a győzelmes ostromnak néhány más forrásból álig, vagy csak hiányosan ismert mozzanatára derül fény. Jakab, egykori budai zsidó lakos, 1686. november 25-én Bambergben kelt kihallgatási jegyzőkönyve a stockholmi Riksarkivet iratanyagában maradt fenn. A két fóltó l?

interrogativa" és 5 fólió terjedelmű válaszból álló jegyzőkönyv a regensburgi Birodalmi Gyűléshez delegált svéd megbízott, Georg Fridrik Snolsky 1686. november 25. és december 5. között írott, a svéd udvarnak küldött 14-es számú jelentésének mellékletéül szolgált, így is vészelte át a századokat. Az irat mostani jelzete: Riksarkivet, Diplomatica: Germanica vol. 76. A jegyzőkönyvvet kutatóúiján Benda Kálmán találta, az unicum jellegre ő hívta fel a svéd kollégák figyelmét, őt illeti az újrafelfedezés dicsősége. A kihallgatási jegyzőkönyv egy változata ugyanis már korábban is ismert volt. Ez a szövegváltozat Boethius Christophorusnak a korabeli feldolgozások közül már terjedelmével is kiemelkedő, 1688-ban Nürnbergben megjelent „Des Ruhmbélorberter und Triumphleuchtender Kriegs-helms dero Röm. Kais. Maj. und dero Hohen Bunds-Verwandten wider den Mohametischen Tulband" (a cím még folytatódik!) néven számon tartott műve II. részéhez csatolt függelék 25—30. oldalán olvasható. A két szöveg között számos eltérés van; Boethius átírta, „irodalmasította" a jegyzőkönyvet, az adatokat helyenként korrigálta, több részt, így a 18-as pontot teljes egészében, el is hagyott a szövegből, több részt, így a 18-as pontot, teljes egészében el is hagyott a szövegből. Nehéz válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen indítékok vezették a kihallgatási jegyzőkönyv készítőit. Ismeretes, hogy Buda 1686-os ostromában a Német Birodalom kerületi kontingensei is részt vettek, a Felső-Frankóniai (Oberfranken) bambergi püspökség katonáinak hadizsákmányaként kerülhetett Jakab zsidó a püspöki székhelyre. A korban szokásos váltságdíj összegének megállapításához elengedhetetlenül szükség volt a fogoly részletes kikérdezésére, rokoni kapcsolatainak, anyagi lehetőségeinek felderítésére. Ezen túlmenően a kihállgatókat — mint az a kérdésekből kitűnik — erősen foglalkoztatták a budai vár 71