Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 2. szám - Bertényi Iván: Középkori címerjogunk néhány kérdése / 21–36. o.

pecsét mellett — az aláírás kezdett terjedni.) A XIV. század derekán Itáliában zsoldosként kötelezettségeket vállaló magyarok (és más népek) esetében azonban a pecsét és az aláírás nem volt elég: félfogadásukkor a mustra/könyvekbe tollal berajzolták a csapat vezetőjének a címerét, kötelezettségválaláskor pedig a reversalisra (amelyben 1361-ben és 1362-ben a magyar zsoldoskapitányok megfogadták, hogy a hadifogságukból őket szabadon bocsátók és szövetségeseik ellen egy évig nem fognak fegyvert) a vezetők címereit is odafestették.

80 Minthogy azonban ezekben az esetekben nyilvánvalóan a külföldön katonáskodó magyar és más nemzetiségű zsoldosok alkalmazkodtak a helyi — olasz — jogszokásokhoz, e kötelezvényekre, mustrakönyvekbe festett, rajzolt címerek nem tartoznak hazai címerjogunk körébe. Vizsgálnunk kell azonban a (hazai) ingóságok tulajdonának a jelzésére, vagy az épületeinkre helyezett címereket. Gazdáik ugyanis előszeretettel helyezték címereiket különböző értékes ötvös és egyéb dísztárgyakra, textíliákra, építészeti emlékekre, festtették kódexekbe, majolikatálakra stb.,

81 nem csupán saját koruk embereit igazítva el e tárgyak kihez tartozását illetően, hanem a modern korok múltat kutató tudósának is felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtva. Zsigmond uralkodása alatt magyar királyként kiállított armálisai mellett jó néhány címeres adomány levele kelt a német királyi, ill. a német-római császári kancelláriában a magyar uralkodó osztály tagjai számára.

82 Nyilván politikai, ill. diplomáciai (udvariassági) megfontolások miatt királyaink az ellen sem emieltek általában kifogást, hogy más, külföldi uralkodók magyar alattvalókinak címert adományozzanak. így természetes volt, hogy a Hettyeiek az 1415-ben I. Ferdinánd aragón királytól kapott címert, vagy a Telegdiek az 1502-ben XII. Lajos francia királytól adományozott címert viselhették.

83 Voltak azonban „kényesebb" esetek is, III. Frigyes német király (majd német-római császár) az 1440-es évek zűrzavaros politikai viszonyai közepette hatalmába kerítette Kőszeget, s 1446-ban címeres adománylevelet állíttatott ki a számára. A város azután tovább viselte a Frigyestől adományozott címert később is, amikor isimét a magyar király uralma alá került.

84 Még kiélezettebb politikai helyzetben kaptak címert III. Frigyestől a Szentgyörgyiek 1459

J

ben: a címereslevél többek közt az oklevéladó magyar királlyá koronázása érdekében tett szolgálataikat ismeri el — s adományozza a címernyerőknek ősi családi címerük csillagát.

85 A csillagos címert azután is viselték a Szentgyörgyiek, hogy Mátyás király megbocsátott nekik Frigyes-párti tevékenységükért.

86 A középkorban az is megengedett volt, sőt, természetesnek számított, hogy a külföldről Magyarországba beköltözők régebbi hazájukban már használt címerüket magukkal hozzák, s itt tovább viseljék.

87 Érdekes, hogy az ilyen személyek címerét már csak az ő saját „tulajdonuknak" tekintették, s e tekintetbein nem vették tekintetbe a külföldön élő rokonaik szempontjait. Amikor II. Ulászló király 1502. december 8-án kelt oklevelében Kassa címerét felesége, Candále-i Anna címeréből vett egyes elemekkel ós bővítette, voltaképp a királynéval rokon evreux-i grófok barántpólyáját adományozta a saját fennhatósága alatt álló városnak. (Igaz, hogy — valószínűleg tévedésből — az ezüstvörös mesteralak helyett aranyvörös változatban.)

88 A régebbi szakirodalomi úgy vélekedett, hogy „a címerjog szempontjából sem Anna királyné, sem Ulászló király nem lehetett feljogosítva a nem az ő fennhatóságuk alá tartozó Evreux grófság címerével rendelkezni, annak részükről Kassa városnak történt adományozása szorosan jogalappal nem bírhatott."

89 Forrásaink azonban hallgatnak arról, hogy ez a modern kori teoretikus heraldikai ízlésnek nem tetsző címeradomány az érdekelt kortársak részéről is tiltakozást váltott volna ki. Evreux grófjai — ha egyáltalán tudomást szereztek róla — feltehetően nem ellenezték családi címerük egy mesteralakjának magyarországi továbfaadományozását, tni30