Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 1. szám - Bán Péter: Tudományos ülésszak a Nemzeti Levéltári Nap alkalmából: [Kosáry Domokos, Jaan van Albada, Farkasinszky Lajos, Ormos Mária, Kanyar József, Verő Gábor előadásai] / 6–17. o.

Tudományos ülésszak a Nemzeti Levéltári Nap alkalmából Az utóbbi egy-két évtizedben örvendetesen megszaporodott azoknak a területi levéltáraknak a száma, amelyek évről évre megyei levéltári napok megrendezésével is felhívták magukra a közfigyelmet. Egyfelől e regionális előzményeknek, másfelől pedig nemzetközi ösztönzéseknek a találkozási pontján szerveződött az első Nemzeti Levéltári Nap. Az MKE Levéltári Szekciója vállalta a magyar levéltárak, levéltárosok összességének érdekét érintő feladatot, s viszonylag rövid idő alatt előkészült a koncepcióhoz méltó megvalósításra. (Ezért külön köszönetet érdemel Benczéné dr. Nagy Eszter, a BFL osztályvezetője, a szekció vezetőségi tagja is, több kollégájával együtt.) A Nemzeti Levéltári Nap rendezvényeire 1984. december 17-én Budapesten került sor. A budai várpalota A épületében (Magyar Munkásmozgalmi Múzeum,) Ember Győző akadémikus 11 órakor megnyitotta a hazai levéltárak ezeréves kincseiből válogatott reprezentatív kiállítást. Ezt követően, 13 órakor az MTA kongresszusi termében tudományos konferencia kezdődött. A résztvevők — mintegy hatszázan — többségükben a magyar levéltáros társadalom tagjai voltak; országos, tanácsi levéltárakból, pártarchívumokból, egyházi és más szaklevéltárakból egyaránt. De jelen voltak a levéltári munkához közelálló „főhivatású" történészek és az irattárak felelős gondviselői is. A határokon túlról érkezett vendégek közül ki kell emelnünk a francia Archives Nationales igazgatóját. A hallgatóság összetétele és a nyolc előadás sokfelé ágazó témája kiváló alkalmat teremtett hazánk levéltárügyének széles összefüggésekbe ágyazott, nagyvonalú áttekintésére. A megújulásra törekvő Levéltári Szemle ezért határozta el a tudományos ülésszak anyagának részletes ismertetését, illetve — aktualitásukra és fontosságukra való tekintettel — Varga János előadásának szó szerinti, Ságvári Ágnes előadásának pedig bővített változatban történő közlését. * A többségében „hivatásos" kutatóhelyeken és levéltárakban dolgozó hallgatóság elé Kosáry Domokos Történettudomány és Levéltár c. előadásában már bevezető mondataiban élesen exponált és szinte többdimenziós képet vetített, amikor másfél évtizeddel korábban írt sorait idézte: „A tudományok minden ágának, a társadalomtudományokat és így a történettudományt is beleértve, egyre magasabb szinten, egyre több kérdésre kell egyre jobb választ adnia. Igényeik is természet szerint egyre nőnek, a válaszok megfogalmazásához szükséges elvi és gyakorlati feltételek, korszerű segédeszközök, gazdag és könnyen kezelhető információs rendszerek dolgában is. Technikai eljárásaink azonban, legalábbis a történettudomány területén, információkezelési és munkaszervezeti megoldásainkkal együtt, még nagyon kézműves szinten mozognak. Ha Kovachich Márton György, másfél százados álmából életre kelve, nyomon követhette volna 8