Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 4. szám - MÉRLEG - Jároli József: Csanád Megye Levéltára 1710–1950. Szeged, 1984. / 94–97. o.

gye megszűnése óta szinte alik kutatják, pedig a községi szintű helytörténeti kutatás nem nélkülözheti már a megye történetének alapos ismeretét. Az elmondottak alapján indokolt tehát, hogy a kutató, aki az egykori Csanádi községek történetével kíván foglalkozni, Csanád megye anyagáról olyan alapos tájékoztatást kapjon, amelyből kiindulva hozzáfoghat a község, járás, nagyobb régió történetének kutatásához. (A hely történetírás napjainkban is gyakran tárgyalja Békés vagy Csondrád megye részeként a később hozzá csatolt községek múltját, figyelmen kívül hagyva a kor történeti valóságát.) A kiválasztás másik praktikus szempontja volt — amint a kötet előszavából láthatjuk —, a Csanád megyei anyag több levéltáros generáció alapos munkája nyomán olyan állapotba került, hogy a jelenleg érvényes fondjegyzék szerkesztési utasítás figyelembevételével az ismertető leltár elkészítése előtt már újabb, nagyobb rendező- és kutatómunka az anyagban nem indokolt. Csanád megye levéltárának ismertető leltára a megye központi szerveinek (testületi és egyedi) és külső tisztviselőinek a Csongrád megyei Levéltárban őrzött iratairól ad tájékoztatást. (A Békés megyéhez csatolt battonyai és mezőkovácsházi járás főszolgabírói, illetve főjegyzői iratai az 1970-es évek végén a területi illetékesség alapján Gyulára kerültek, a hozzájuk tartozó községekkel együtt.) A szerkesztői előszóból megismerhetjük a kötet létrehozásának körülményeit, szerkezetét. A levéltári anyag ismertetése a fond jegyzék kronológiáját követi, eszerint tagolódik három fejezetre a kötet (a feudális, kapitalista és a szocialista korra), átfogva a török hódoltság megszűnte után újjászervezett Csanád megye teljes megmaradt iratanyagát az 1950. évi megszüntetésig. Az első két fejezetben (feudális és kapitalista kor) a fondjegyzék IV. fondfőcsoportja, a harmadikban (szocialista kor) a XXI. fondfőcsoport anyaga szerepel, amelyet szervezeti és történeti alapon levéltárrá vontak össze. Az iratanyagot létrehozó egyes fondképzők történetének, iratanyagának ismertetése előtt öszszegező tájékoztatást kapunk arról a fondcsoportról, amelybe az adott fondképző által létrehozott iratanyag tartozik. (Szerencsésebb a kötetben használt fondsorozatok helyett a fondcsoportot használni, amely a szakirodalomban már meghonosodott, ismert kifejezés.) Ezek a fondcsoport-bevezetők azokat az általános ismereteket tartalmazzák, amelyek a kérdéses fondcsoport fondjait öszszességében jellemzik. Az egyes fondók ismertetése a speciális, az adott fandképzőre és az iratanyagára jellemző információkat közli. (A fondképző létrejötte, szervezete, az iratanyag tagolódása, az egyes kisebb egységek — állagok, sorozatok, tételek — ismertetése, érintve az irategyüttes létrejöttének, kezelési rendszerének problémáit, az iratok tartalmi sajátosságait.) Minden fondismertetést az adott fond összevjont áttekintő raktári jegyzékének közreadása, a felhasznált források és irodalpm ismertetése zárja. Csanád megye levéltára iratainak bemutatását a megye és a működése során keletkezett iratanyag kezelését végző levéltár történetének vázlatos öszszefoglalása indítja, tömören, lényeglátóan összegezve a mondandót. Minden fejezet előtt jól áttekinthető táblázatba foglalták a kötet szerzői a közigazgatás, bíráskodás vertikális és horizontális tagozódását, megkönynyítve ezzel az iratanyagban való eligazodást, az összefüggések felismerését. Az ismertetett anyag részletes bemutatására nem térhetünk ki, csupán néhány olyan megjegyzést kívánunk tenni, amelyekkel segíteni reméljük a további kötetek munkálatait is. Megjegyzéseink döntően az iratanyag levéltári tagolódásával kapcsolatosak, nem érintik érdemlegesen a „levéltárismertető" tartalmi kérdéseit. Az egyes fondcsoport-bevezetők, a fondképző történetének megrajzolása, az iratanyag leírása elmélyült, alapos iratismeretet mutat, a szerzők és a szerkesztő gondosan ügyeltek arra, hogy az adott terjedelem keretein 95