Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 4. szám - KILÁTÓ - Borsa Iván: Az első európai levéltári konferencia / 72–88. o.

zásában, másrészt a records management-nek mindig magába kell foglalnia a levéltáros és a szerv képviselőjének társi szerepét. A nemzeti levéltári intézménynek célja, hogy gondoskodjék országa törté­netének és kultúrájának megfelelő dokumentációjáról és arról, hogy ennek mi­nősége az iratok élete folyamán — a keletkezéstől a végső selejtezésig — in­tegrált megközelítéssel legjobban biztosítva legyen. A modellt három szakaszra bontva mutatja be. A lényeges levéltári funk­ciók jelentik a magot, amelyet kiterjeszt a kívánatos funkciókkal, s további kiterjesztést jelent a más funkciók fölötti felügyeleti és koordináló szerep meg­fogalmazása. A Lényeges feladatok; Az iratértékelést alapvető levéltári feladatnak tekintik akkor is, ha jog­szabály ezt szakértői bizottságra bízza, mert a bizottságban a nemzeti levéltári intézménynek kell vezető szerepet játszania. Ez a feladat magában foglalja azt a jogot is, hogy a levéltár kiselejtezzen olyan átvett iratokat, amelyeknek sze­rinte már nincs jogi, adminisztratív vagy történeti értéke. Az iratck levéltárnak való átadása szintén olyan feladat, ahol a levéltáré a végső szó. Nem szükséges, hogy a rendezésben, tagolásban, leltározásban, cso­magolásban a levéltár részt vegyen. Ezeknek a szabványokkal és eljárási mó­dokkal összhangban keli a levéltár felügyelete mellett lebonyolódnia. A kívánatos feladatok: Az iratmegőrzési és -selejtezési jegyzékek elkészítésében való részvétel is alapvető levéltári feladat. A megőrzési határidő megállapítása ugyan az irat­képző hatáskörébe tartozik jogszabályok figyelembevétele mellett, de a levél­tárba adandó iratok megjelölése, az eljárások szabályozása, a jegyzékek kar­bantartása, naprakész állapotban való tartása, továbbá a minden szervnél ke­letkező azonos jellegű iratok esetében azonos megoldás érvényesüljön, ez levél­tári feladat. A félaktív (az ügyintézésben rendszeresen már nem használt) iratok keze­lése) terén több megoldás van, úm. minisztériumi irattár, központi átmeneti raktár, iratközpont. Ezek mind progresszív jellegűek. A nemzeti levéltári in­tézmény a minisztériumi irattárakat figyelemmel kíséri. Az iratközpont ese­tében viszont a levéltár átvesz a félaktív iratokkal kapcsolatos minden fele­lősséget. A központi átmeneti raktár és az iratközpont esetében igen nagy an­nak a veszélye, hogy olyan iratok is bekerülnek, amelyeknek megőrzésére ad­minisztratív szempontból sincs szükség és az iratok általában nincsenek meg­felelő állapotban. További feladatok: Az irategyüttesek kialakítása és a visszakeresési rendszer az irat egész éle­tére meghatározó lehet. A jól kialakított rendszer megkönnyíti a kezelést és az ellenőrzést egyaránt. Ennek alapvetően az iratképző érdekei szempontjából kell történnie, a rendszer ki- vagy átalakítása során a levéltárossal való együttmű­ködés kölcsönös előnyöket eredményezhet. A mikro formák és a nem szöveges dokumentumok terén is van a levél­tárnak érdekeltsége, s időben be kell kapcsolódnia ezek értékelésébe és meg­őrzésébe. A levéltáros adhat mikrofilmezési tanácsokat, a létfontosságú iratok mikrofilmezésébe való bekapcsolódása pedig különösen fontos. 84

Next

/
Thumbnails
Contents