Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 4. szám - Farkas Gábor: A közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága átszervezésének kérdései, 1948–1949 / 49–53. o.

FARKAS GÁBOR A közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága átszervezésének kérdései (1948—1949) A gazdasági albizottságot 1913-ban hozta létre a törvényhozás, mint a közigazgatási bizottság egyik különleges alakulatát. Az előző évtizedekben hasonló funkciót betöltő testület neve: mezőgazdasági és erdészeti albizottság volt. Az 1913. évi 10. te. az osztatlan közös legelőkről intézkedett, létrehozta a legeltetési társulatokat, és felügyeletét a közigazgatási bizottságra és a földművelésügyi miniszterre ruházta. A közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága a főispán vezetése alatt működött, az albizottság ülésein a főispán vagy akadályoztatása esetén a 1 örvényhatóság első tisztviselője (a vármegye alispánja vagy a thj. város polgármestere) elnökölt. Tagjait a közigazgatási bizottság saját kebeléből küldi ki, de előadóként vagy véleményezőként (szakértő) általában részt vett az üléseken a gazdasági felügyelő és az erdőfelügyelő is. Az albizottsági üléseken hozott határozatokat az elnök írta alá. Érvényes határozat akkor született, ha az ülésen az elnökön kívül még két albizottsági tag jelen volt. A gazdasági albizottság működéséről évente tett jelentést a közigazgatási bizottság teljes ülésének.

1 A gazdasági albizottság hatásköre az osztatlan közös legelőkkel, a nyomásos gazdálkodással, a legeltetéssel, az állattenyésztéssel, az apaállattartással, a kopár területek fásításával kapcsolatos kérdések rendezése volt, illetve e tárgyakban keletkezett első fokú határozatok elleni jogorvoslatok másodfokú hatóságaként szerepelt. Az 1929. évi 30. te. 58. §-a a közigazgatási bizottság első fokú hatósági jogkörét és fellebbviteli hatáskörét megszüntette, a bizottság különleges alakulatainak rendezését pedig a kormányra bízta. A kormány az 1930. évi 7890. számú rendeletében a gazdasági albizottság működését továbbra is fenntartotta, de az 1913. évi 10. te. 70. §-ában megállapított szervezetét módosította. A tagok számát két mezőgazdasági szakemberrel kiegészítette, így 1930 után az albizottságban négy mezőgazdasági, két erdőgazdasági szakember volt. Az albizottság első és másodfokú jogkörét az új jogszabályok érintetlenül hagyták. Ugyanekkor az albizottsági hatáskörbe tartozónak sorolták az 1894. évi 12. te. 9. §-ában foglaltakat; (eszerint ugyanis a közlegelő birtokossági közgyűlés sérelmes határozata ellen a közigazgatási bizottsághoz lehetett jogorvoslatért fordulni) — valamint az 1900. évi 27. te. 25. §-át végre nem hajtó meghatározott birtokosok ellen is eljárást indíthatott a közigazgatási bizottság. (Az 1900. évi 27. te. 25. §-a szerint a törvényhatóságok, községek, egyházi testületek és személyek, a köz- és magánalapítványok, a hitbizományok, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, s azok a birtokosok, ül. bérlők, akik nem a ma49