Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 4. szám - E. Kovács Péter: Kassa város egyházi kiváltságai a 13. században / 35–41. o.

tes nostri de Kassa perfruuntur, tam in decimis exolvendis, quam in iudicyis, seu eciam in omnibus alys in eorundem privilegio nominatim per singula et articu. latim expressis. 6 Szentpéiery Imre: Oklevéltan! naptár. Bp. 1912. 28. 1. ,.IV. Béla születése után mindjárt királlyá koronáztatott, de csak 1230 óta szerepel ifj. királyként okmányilag." 7 Lásd az 5-ös számú jegyzet alatt. 8 Annyi bizonyos, hogy tizedfizetésről és az esperesi joghatóság megszerzéséről a kiváltságlevél nem rendelkezett. 9 DF. 209 900. Hivatkozik rá Sziklay János és Borovszky Samu (szerk.). Magyarország Vármegyéi és Városai. Bp. 1896. I. k. Abaúj-Torna vármegye és Kassa. 38. 1., A kassai százéves egyházmegye történeti névtára és emlékkönyve. Kassa. 1904. I. K. Abaúj és Sáros megye. 68. 1. 10 Ondrej R. Halaga: Pociatky Dial'koveho Obchodu Cez Stredné Karpaty A Kosického Práva Skladu. ílistorica Carpatica. IV. (1973) 17. 1., 27. 1. 11 Ondrej R. Halaga: Kosice Balt. Vyroba a obchod v styku vychodoslovenskych miest s Pruskom (1275—1526). Kosice. 1975. 83. 1., 315. 1. Branislav Varsík: Vznik a Zaciatyky Mesta Kosic. ílistorica Carpatica. XI. (1980) 157. 1. Hivatkozik Hain Gáspár lőcsei krónikájára a 17. századból: . .. Anno 1290. Ist Caschau erbauet voorden... mit Mauern vmgezogen., valamint 17. Fridrich 18. században írt ferences provinciatörténetére, ahol szintén megemlítik a fal létezését. A két hivatkozás túl késői ahhoz, hogy döntő érvként lehessen elfogadni a fallal való körülvétel mellett. Bizonyítékként hozza még fel a kassai szűcscéh privilégiumlevelét a fal korai megléte mellett, de ez az oklevél a 14. század elején keletkezett. Vö Szűcs Jenő: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Bp. 1955. 117. 1. A város első pecsétjére mindeddig csak 1292-ből van adat. Vö. Ján Scheutzlich: Elenchus iurium et privilegiorum civitatis Cassoviensis. Scheutzlichov inventar. 1503—1512. MOL. Filmtára. C. 1603—fi. Sub littera F.: 1292. Primum sigillum visum in litteris cassoviensis erat in ramo lillium .. . III. Andrást 1290. július 23-án koronázták királlyá Székesfehérvárott. A ránk maradt királyi oklevelekből az derül ki, hogy szeptember elején Budán és Esztergomban volt a király, szeptember végén Zólyomban ad ki oklevelet, október végén Eperjes mellett, november elején pedig Szepesolasziban. December elején már Váradon találjuk. Nincs adat arra, hogy a király augusztus elején Kassán járt volna. Vö. Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Szentpétery Imre kéziratának felhasználásával szerkesztette Borsa Iván. Kézirat. 3656—3683. sz. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Borsa Ivánnak, hogy betekintést engedett számomra kéziratába. Terminológiai kérdésekre: Ladányi Erzsébet: Libera villa, civitas, oppidum. Terminológiai kérdések a magyar városfejlődésben. Történelmi Szemle. 1980/3. 450— 477. 1. 12 Györffy: i. m. 103. 1., 106. 1. 13 Györffy: i. m. 103. 1., Fügedi Erik: Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon. Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Bp. 1981. 74—75. 1. 14 A hármas fokozatra példák: Erik Fügedi: Kirchliche Topogiraphie und Siedlungsverháltnisse im Mittelalter in der Slowakei Studia Slavica. 1959. 396—397. 1. Főesperességekre: Fügedi Erik: Középkori település és egyházszervezet az egykori nyugati Felvidéken. Regnum. 1944—1946. 117—140. 1. 15 Szent Erzsébetre legújabban: Sz. Jónás Ilona: Egy XIII. századi női ideál. Árpádházi szent Erzsébet hagiográfiája alapján. Világosság. 1982/2. 88—92. 1. 16 DF. 269 195. 1283. III. 7. Róma. Kiadása: Wick Béla: Kassa története és műemlékei. Kassa. 1941. 19. 1. Hivatkozik rá: ifj. Kemény Lajos: Száz év Kassa legrégibb történetéből. Kassa. 1883. 12. L, Varsik: i. m. 157. 1., Györffy: i. m. 102. 1. Az ispotálytemplomra: Wick: i. m. 394—395. 1. 17 Jürgen Sydow: Spital und Stadt in Kanonistik Verfassungsgeschichte des 14. Jahrhunderts. Der deutsche Territorialstaat im 14. Jahrhundert. I. Vortrage und Forschungen. Bánd. XIII. Sigmaringen. 1970. 157—197. 1. Véleménye szerint a 13. században megindul egy folyamat, melynek következtében fokozatosan laikusok veszik át az egyházi javak igazgatását. Megkísérlik, hogy a temporalia egyedüli igazgatását a városi kórházaknál csökkentsék. A spirituálék természetesen a püspök kezében maradnak. Kassára lásd: DF. 269. 195. 1283. III. 7. Róma. 18 Nem találtam utalást Arnold származására. Neve német eredetére utal. 19 Dietrich Kurze: Pfarrerv/ahlen im Mittelalter. Ein Beitrag zur Geschichte der Gemeinde und Niederkirchenwesens. Köln—Graz. 1966. 451—452. 1. Kurze munkájára Gerics Józsefné Ladányi Erzsébet hívta fel a figyelmemet. 09