Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 4. szám - E. Kovács Péter: Kassa város egyházi kiváltságai a 13. században / 35–41. o.

20 Dietrich Kurze: Zur historischen Einordnung der kirchlichen Bestimmungen des Andreanums. Zur Rechts-und Siedlungsgeschichte der Siebenbürger Sachsen. Siebenbürgisches Archív. Bánd. 8. Köln—Wien. 1971. 157. 1. Vö. Fügedi Erik: A befogadó a középkori magyar királyság. Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Bp. 1981. 403. 1., 524. 1., 22. jegyzet. 21 Lásd az 5-ös számú jegyzet alatt. 22 Fügedi: Városprivilégiumok, i. m. 300. 1., 508. 1. 25. jegyzet. 23 DP. 269 105. Kiadása: Osváth Gyula: Adalékok Kassa város közjogi helyzetéhez és közigazgatási szervezetéhez I. Lipót koráig. Kassa. 1918. 82—86. 1. 24 1244. november 24. Kiadása: Budapest Történetének Okleveles Emlékei. Csánky Dezső gyűjtését sajtó alá rendezte Gárdonyi Albert I. K. (1148—1301) Bp. 1936. 41—43. 1. 1347-es oklevél kiadása: Osváth: i. m. 82—86. 1. 25 DF. 269 186. 1414/1382/1290. Kiadása: ÁUO. V. 14. Az átírt oklevélben Szepes áll és nem Zekes. Hivatkozik rá: Scheutzlich: i. m. sub littera L. I. 1290. Lítterae privilegiales. Quod plebanus Cassoviensis habét judicare omnes causas spirituales. Kemény: i. m. 11. 1., Osváth: i. m. 21—22. 1., Wick: i. m. 20. 1. Györffy: i. m. 102. 1., Fügedi: Városprivilégiumok, i. m. 303. 1. 26 A budai zsinat határozataira: Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. Bp. 1893. II. K. 465—466. 1. 27 Gárdonyi: i. m. 173. 1. A kiváltságos plébániák egy másik típusára: Jankovich Miklós: Buda-környék plébániáinak középkori kialakulása és a királyi kápolnák intézménye. Budapest Régiségei. XIX. (1959) 57—98. 1. Gárdonyi: i. m. 174. 1. megemlíti, hogy különösen az egri püspök adott mentességet a főesperesi hatáskör alól. Vö. CD. XI. 411. 1. 1272-ben Sáros egyházának adott oklevéllel. 28 Fügedi: Kirchliche. í. ni. 397—399. 1. 29 DF. 210 700. 1288. XII. 5. Róma. ... Conquesti sünt nobis prepositus et Capitulum ecclesie Agriensis quod Rector ecclesie et Universitas hominum in villa de Cassa ... super decimis rebus alys iniuriantur eisdem.. Az egri káptalan prépostja ekkor Haab (1285—DF. 263. 311.), vagy István (DL. 85. 414.). A közbeeső időszakban a káptalani oklevelek corroborációs formulái nem nevezik meg név szerint a prépostot. Az oklevélre hivatkozik Györffy: i. m. 102. 1. 30 DF. 210 703. é. n. VII. 23. Buda mellett. Hivatkozik rá: Györffy: i. m. 102. 1. Jakab prépost életére: Bertényi Iván: Az országbírói intézmény története a XIV. században. Bp. 1976. 137, 1. A prépostság történetére: Pirhalla Márton: A szepesi prépostság vázlatos története. Lőcse: 1899. 31. A tizedper 1292-ben záródik le, tehát csak előtte kaphatta meg a szepesi prépost Lodomér akieveiét. A kiátkozás 1290 után történhetett, hiszen ellenkező esetben nem valószínű, hogy megkapták volna a főesperesi hatáskör alóli mentességet. 32 A megállapodásról Lodomér oklevele: DF. 210 701. 1292. Esztergom, és DF. 210 704. 1417/1292. .. . quod Capitulum ecclesie Agriensis predictas decimas de Cassa tava frugnm quam vini et aliarum rerum minutarum eidem Arnoldo plebano et successoribus suis iure perpetuo pacifice et quiete reliquerunt possidendas... ipsi capitulo solvere annuaiim in festő beati Georgys martiris Agrie quindecim marcas in argento mercemoniali bono cum pondere budensi... András egri püspök oklevele kiemeli, hogy a megegyezés de beneplacito nostro et assensu történt. Vö. DF. 210 702., 269 063., 210 704. 1292. Eger. A káptalani oklevél is hivatkozik a püspöki beleegyezésre: ex consensu et beneplacito ipsius domini nostri episcopi. Vö. DF. 269 064. Az utóbbi két oklevél regesztáját Scheutzlich is közli. Scheutzlich: i. m. sub littera L. 2. Hivatkozik rá: Kemény: i. m. 12. 1., Osváth: i. m. 22. 1., Wick: i. m. 20. 1. Györffy: i. m. 102—103. 1., Fügedi: Városprivilégiumok i. m. 305. 1. Maradt olyan terület is, melynek nem váltották meg a tizedét. 33 Györffy: i. m. 103. 1., 104. 1. 34 Monumenta Vaticana Hungarica Rationes Collectorum Pontificiorum in Hungária. 1332—1337. Bp. 1887. 208. 1., 355. 1., 370. 1. 35 Erre az időre már véglegesen kialakulhatott a város tisztikara. Amadé nádor özvegyének oklevelében bíróról, esküdtekről és a polgárokról szólnak. DF. 269. 067. 1313, IX. 30. Kassa. Vö. Tutkó József: Szabad királyi Kassa városának történelmi évkönyve. Kassa. 1861. 208. 1. 36 A politikai háttér felvázolására: Kristó Gyula: A rozgonyi csata. Bp. 1978. 40— 47. 1. 37 Osváth: í. m. 77—78. 1. (1319), 78—80. 1. (1321), Scheutzlich: i. m. sub littera d—2. 1346. hittere Regis Ludovici quod omnes Latrones in civitate iudicare possint. 38 Lásd 23-as jegyzet alatt 39 Osváth: i. m. 80—82. 1. (1342). Árumegállító jog 1361, Harmincadmentesség 1404. királyi pénz verése 1462. Vö. Fügedi: Városprivilégiumok, i. m. 239. 1. 40