Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 3. szám - MÉRLEG - Ortutay András: Esztergom évlapjai 1979., 1981., 1983. / 89–92. o.

után hét évvel később jelenik meg — Győrffy György: Esztergom Árpád-kori kezdetei című tanulmánya, amelyben megállapította, hogy Esztergom nevének eredetét is a fejedelmi szolgálónépi nevek között kell keresni, a páncélkészítő bőrművesek bolgár neve volt „esztrigon". Esztergom történetének korai fénykorához szolgáltatott adalékot Horváth István: Az esztergomi Porta Speciosa újabb töredéke című alapos írása. Az országos történethez már nem közvetlenül kapcsolódó helytörténet igényeit szolgálta a kötet többi tanulmánya, így egy áttekintés a Tanácsköztársaság esztergomi eseményeiről, amely csak az eddig már nyomtatásban megjelent irodalom fontosabb részére támaszkodott és nem is törekedett újabb kutatások közlésére. Hozzátehetjük, évfordulós igényt elégített ki. Egy-egy színháztörténeti és orvostörténeti adalék mellett nagyobb helyet kapott Bárdos István: Az esztergomi és a tata-tóvárosi szabadegyetemek története 1922—1934-ig c. tanulmánya. A szerző elsősorban a helyi sajtó alapján dolgozott, de levéltári kutatásokat is végzett, tanulmányához részletes mellékletet fűzött, amelyben teljes íven keresztül ismertette a szabadegyetemek programját. Évfordulós munka volt, a címe is mutatta, Baják István 60 éves a SZIM Esztergomi Marógépgyára c. tanulmánya. Horváth Béla: Az Esztergomi Vármúzeum rekonstrukciója című írása az esztergomi várhegy és Vármúzeum rekonstrukciós terveinek 1979-es állapot- és helyzetleírását adta. (Ma már új koncepció és új elképzelés van érvényben.) Pálmai László: Esztergom mai iparszerkezete és annak jövője c. dolgozata közgazdasági megközelítésű, elég elnagyolt, szűk forrásbázisra épült írás. Megállapításainak egy részét már most túlhaladta az idő. A kötet Csiffáry Nándor Mártsa Alajos emlékére című kis megemlékezésével zárult, aki a kötet tervezésében és a Balassa Bálint Társaság létrehozásában nagyon nagy szerepet játszott, de megvalósulásukat nem érte meg. Az 1981-es kötet felépítése sem volt következetes, bár a tematikai tagolásra való törekvés észrevehető. A kötet nyitó írása, Esztergom város tanácselnökének tanulmánya: A területi koordináció szerepe a tanács városfejlesztési terveiben. Kun János Esztergom városépítészeti problémái című bőséges képanyaggal illusztrált írása a városszerkezet létrejöttétől, a városrendezési tervek koncepcióváltozásain keresztül a városépítési feladatok felvázolásáig tekintette át Esztergom egyik legégetőbb kérdését. Horváth István A klastrompusztai rom eredete című tanulmányában a rom pálos eredetét bizonyította és rámutatott arra, hogy a török ki verését követő időszakban miért Pilisszentkereszt körül alakult ki a hiedelem: ott volt egykor az apátság. Hegedűs Raymund az Esztergomban 1828—1833 között megjelenő Uránia című almanachot mutatta be, amelyet Szeder Fábián szerkesztett. Kár, hogy nem talált adatot az Uránia helyi olvasottságára, kapcsolatára. Bajor Ágost grafikus- és festőművész emlékkiállításának 1981-es megnyitóját olvashatjuk a kötetben Zolnay Lászlótól. Bárdos István: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság működése 1926—1946. címmel krónikaszerűen tekintette át a társaság történetét. Mellékletben közli a társaság tisztikarának és tagságának névsorát. Magyar György nagy anyagfelhasználással (helyi sajtó, iskolai évkönyvek, levéltári anyag) vizsgálta a dualizmus kori Esztergom sporttörténetét. A kötet záró írása Oláh Tibor a Dunazug mezőgazdasági hasznosításának múltja, jelene és jövője (a természeti tényezők szempontjából). Az Esztergom környéki terület mezőgazdaságának múltjával és jelenével ismertet meg, e tesz javaslatokat egy célszerűbb mezőgazdasági felhasználásra. Az 1983-as évkönyv nyomdatechnikai okokból két kötetre oszlik, terjedelme az ötszáz oldalt meghaladja, több mint a két korábbi köteté együttesen. Az első blokk Babits és Esztergom kapcsolatával foglalkozik, a költő születésének 90