Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 2. szám - MÉRLEG - Miklós Endre: Somogy megye múltjából 1984. Levéltári évkönyv 15. Kaposvár, 1984. / 94–100. o.

A szerzők szerinti feldolgozásnál célszerűnek látszik azt is figyelembe venni, hogy egyes szerzők hány cikket írtak. Egy cikket írt: 36 szerző. (A szerzőpárokat duplán számoltam.) 2—5 cikket írt: 21 fő, 6—10 cikket írt: 5 személy, 10-nél több cikket írt: három szerző. (Nekik 11, 14, 16 írásuk jelent meg.) A két statisztikai táblázatból még az alábbi törvényszerűségek olvashatók ki. A tanulmányok többsége Somogyról, Dél-Dunántúlról szól, de szerzőik révén biztosított azok országos kitekintése. A tanulmányok írói a történelemtudomány különböző ágainak művelői közül kerültek ki. A megyei levéltár dolgozói méltóan kivették részüket a közlés nagyszerű munkájából is. Sajnálatos, hogy a szerzői gárda között gyakorló pedagógus nevével alig találkozunk. Ha azt vizsgálom, hogy az évkönyv nyújtotta lehetőségekkel miként élnek a megye középiskoláiban a történelmet tanító nevelők, akkor biztató és előremutató megállapításokat tehetek. Hívom segítségül újólag a száraz statisztikai adatokat. Mit mutat az utolsó 5 év szakfelügyelői látogatásaimról készített kimutatásom? Tanév Meglátogatott órák száma A meglátogatott órák közül azok száma, ahol helyi anyaggal is dolgoztak 60 órán belül a két utolsó történelmi korszak részesedése 1979/80 90 16 9 1980/81 65 13 9 1981/82 72 8 6 1982/83 67 12 7 1983/84 70 11 4 összesen: 364 60 35 A meglátogatott 360 órából kb. 50%-án egyetemes történelmi anyag feldolgozása folyt, ahol minimális a lehetősége a helytörténeti anyag felhasználásának. Ezt figyelembe véve (tehát 180 órából 60 órán) nagyon kedvező kép öszszegződik. Különösen kedvező az utolsó két időszak szempontjából. Persze azt is el kell mondani, hogy a 60 óra mögött nem 60 tanár áll, hanem pár tanár fokozottabb munkája. Mitől függ a kiadvány anyagának tanórai felhasználása? Látogatásaim során azt tapasztaltam, hogy három tényező motiválja (segíti vagy éppen hátráltatja) az oktató-nevelő munkába történő bevonását. 1. Meghatározó a cikk jellege. Megnő azoknak a tanulmányoknak a felhasználási százaléka, amelynek a mondanivalója közvetlenül (is) kapcsolódik a tanítási anyaghoz. 2. Fontos a szaktanár jelkészültsége. Nem közömbös, hogy problémaérzékeny szaktanárral állunk-e szembe, vagy olyan pedagógussal, aki még azt sem tudja, hogy hol vannak eltemetve a város, a település nagy fiai, az iskola alapítója, jótevője! (Ide több felkiáltójel is kívánkozik.) 98