Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 2. szám - KILÁTÓ - Borsa Iván: Három hónap római levéltárak kutatótermében / 83–90. o.

nan az engedélyt minden 1953-ig terjedő magyar vonatkozású iratra vonatkozóan megkaptam december 29-én Budapestre kézbesítve.) A két egyházi levéltárban a kutatási időhatár XIII. Leó pápa halála, vagyis 1903. Külön engedély itt is kérhető. — A kutatási engedélyről írást csak R-ben és V-ben kaptam. R engedélye a naptári év végéig szól és hátlapján hatszori hosszabbításra van hely. V engedélyének határideje 1985. július 15. volt. Levéltári útmutató. A négy levéltár közül háromnak van útmutatója (guida) vagy ehhez közel álló „leltára". A Levéltári Főigazgatóság négy köpetben kiadja a felügyelete alá tartozó állami levéltárak guidáját. Eddig két kötet jelent meg. Az I. kötetben első helyen az Archivio Centrale dello Stato állományának tektonikájáról kapunk áttekintést, néhány esetben 4—5 szint mélységű tagolással. Itt az egyes fondképzőkről adott leírást követően tájékoztatást kap az olvasó az állagok kialakulásáról, továbbá sorozatok és alsorozatok címéről, évkoréról és raktári egységeik számáról. 'Több esetben a sorozatokról és alsorozatokról is kapunk ismertetést, főleg ha címük nem eléggé kifejező. Minthogy a megjelent első két kötet a területi állami levéltárakat az M betűvel bezáróan közli, a római állami levéltár ismertetése a III. kötetben várható. A Vatikáni Levéltárnak ilyen jellegű guidája nincs ugyan, de Pásztor Lajosnak a latin-amerikai és a Szaharától délre eső országok népei történetére vonatkozó vatikáni és más egyházi forrásokat ismertető guidái, kiegészítve Boylenak a Vatikáni Levéltár középkori állományáról (Toronto, 1972) kiadott ismertetésével lényegében megadja a szükséges áttekintést. (A levéltár 1526 előtti állományáról az előbbi művek alapján jó áttekintést ad Érszegi Géza a Levéltári Szemle 1978-i évfolyamában.) A „de Propaganda Fi de" kongregáció levéltárában könnyű eligazodást biztosít Kowalski—Metzler kétnyelvű (angol és olasz) leltára (inventory, inventario), amely a levéltár valamennyi állagát ismerteti és a tárgyilag tagoltakhoz konspektust, illetve áttekintő raktári jegyzéket, egyes esetekben index jellegű áttekintést ad, amivel a nem nagy terjedelmű levéltár jól megismerhető. Az analitikus segédletek. Így nevezik az itáliai levéltári gyakorlatban a legkisebb raktári, illetve átfogó levéltári egységig, esetleg dossziékig lemenő segédleteket, ideértve az indexeket is. Ezek a segédletek a kutatóteremben (R) vagy a kutatóterem mellett levő, kizárólag erre a célra szolgáló helyiségben (V), vagy a kutatóterem felügyeletét ellátó részlegnek ugyancsak a kutatóterem mellett levő, üvegajtóval elválasztott helyiségében (C) őrzik. Általában külön kezelik a nyomtatásban vagy sokszorosításban már megjelenteket, de a többséget mindhárom levéltár esetében a kéz- vagy gépírással készült segédletek jelentik. Ujabb segédletek készítése és a meglevők „karbantartása" (részletesebb segédletek vagy a meglevő sorozat raktári rendjének érintetlenül hagyása mellett papíron átrendezett állapotot tükröző segédletek készítése) állandó feladat a levéltárakban. Ezek a segédletek zömmel a levéltárban készültek részben a levéltári anyagnak a levéltár által történt átvételekor, részben azt követően. így a száz-kétszáz éves vagy még régebbi segédlet éppen úgy megtalálható (R, V), mint az az évben készült. Az irattárban készült segédleteknek a kutatóterem segédlettárában való elhelyezésére is van példa (C: a miniszterelnökség regisztratúrájának mutatói), de ezek kivételek. A kutatók, akiknek e célra szolgáló külön asztal(ok) áll(nak) rendelkezésre, ezeket a segédleteket szabadon használhatják. Ha tartósan kívánnak kutatni bennük, kivételesen kutatótermi asztalukhoz is vihetnek egy-egy kötetet. — Ami a kutatók által használt kötetek visszahelyezését illeti, a gyakorlat eltérő. Van, ahol a feliratok arra figyelmeztetik a kutatót, hogy az egyes köteteket 85