Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 2. szám - Haraszti György: Buda expugnata: levéltári ismertetők a magyarországi török uralom felszámolásának forrásairól / 64–68. o.

ismertetéseket megelőzi egy rövid intézménytörténeti bevezetés, amely az in­tézményre vonatkozó alapadatokon (név, pontos cím stb.) túl, annak jellegét, a kulturális hierarchiában elfoglalt helyét, az ott őrzött anyag időhatárait és tagolódását, jelölési módjait is feltünteti. Ezután következik az intézményben található, a felszabadító háborúkkal kapcsolatos források leírása. Az egyes le­írások a forrás címét, időhatárait, mennyiségét, alaki és tartalmi szempontból történő jellemzését, valamint a forrás használatához szükséges tudnivalók (pél­dául a forrás nyelve, ha ez nem tűnik ki egyértelműen a forrás címéből, az anyag rendezettsége, a rendelkezésre álló mutatók, lajstromok és egyéb segéd­letek stb.) ismertetését tartalmazzák. A nagyobb forráscsoportok előtt megad­ják a forrás keletkezésével kapcsolatos szervtörténeti adatokat is. Itt közlik, hogy az adott forrásegységbe tartozó iratokat mely szerv, illetve személy hozta létre, s az milyen hatáskörben milyen tevékenységet végzett. Amennyiben az adott őrzőhelyen a forráscsoport iratainak csak töredéke található, azt is jel­zik, hogy a többi dokumentum hová került; megsemmisült, lappang stb. A na­gyobb forráscsoportok iratainak leírását a forrásegységgel kapcsolatos iroda­lom felsorolása követi. Ebben találhatók a forrásokat létrehozó szervre vagy személyre vonatkozó publikációk, valamint a források anyagát esetlegesen köz­zétevő forráskiadványok könyvészeti adatai. Mind a magyar, mind a külföldi kéziratok gondozására, a kiadványmunka irányítására szerkesztő bizottság alakult, a munka koordinálását és az admi­nisztratív feladatok bonyolítását a BFL látja el. A magyar kiadvány szerkesztő bizottságának tagjai: dr. Felhő Ibolya ny. levéltári osztályvezető, Bp. és dr. Ge­csényi Lajos a Győr-Sopron megyei Levéltár igazgatója. A nemzetközi kötet szerkesztő bizottsági tagjai: dr. Bariska István kőszegi fióklevéltár-igazgató és dr. Varga J. János, Budapest, Főváros Levéltárának főigazgató-helyettese. A magyar kötet gerincét a Magyar Országos Levéltár iratanyagából ké­szült ismertetés képezi. Ehhez kapcsolódik Budapest Főváros Levéltárának és 18 megyei levéltárnak az anyaga. (Békés megye anyag hiányában nem készí­tett levéltár-ismertetőt.) A mintegy 33 ívnyi nyers kézirat vizsgálata igazolta az előzetes várako­zást: a beküldött anyagok együtt és külön-külön is jól tükrözik az országos és helyi közigazgatási szervek munkáját, az általuk meghatározott megyei, vá­rosi és falusi életet, amely végső soron a török, tatár, magyarországi, erdélyi és nyugat-európai hadak küzdelme során vált olyanná, mint amilyennek ismer­jük. Bár a történettudomány már sok évtizede felvázolta a korszak legfonto­sabb jellemzőit, Magyarország akkori sajátos helyzete miatt elsősorban a kül­földön őrzött, a hadjáratok diplomáciai, katonai, gazdasági előkészítésére vo­natkozó vagy az eseményeket a bécsi udvar szemszögéből leíró források alap­ján, mégis csak a most feltárt és megvizsgált forrásanyag teszi lehetővé olyan nagy fontosságú kérdések globális megvilágítását, mint például a magyarság katonai részvétele a felszabadító hadműveletekben (az egyes magyarországi főkapitányságok katonáinak, a király hűségére tért kurucoknak, a felkelő ne­mességnek a szerepe), a hadműveletek okozta pusztulás mértékének megálla­pítása, vagy az a Habsburgok más országaihoz képest aránytalanul nagy anyagi áldozat (porciók, rendes és rendkívüli adók, sarcok, fuvarok teljesítése stb.), amelyet a magyar föld népe fizetett, illetve teljesített a törököt kiűző hadjára­tok során. A magyarországi források alapján készülő levéltár-ismertető jelen­tőségét épp a partikuláris elemekből összeállítható egész iránti igény adja, a kötet, mint az adott témában az első átfogó kiadvány, jó kiindulási pontul szol­gálhat a szintetizáló törekvések számára. A beérkezett kéziratok alapján azonban az is megállapítható, hogy amíg a kiadvány az érdeklődők kezébe kerülhet, még hosszadalmas szerkesztői mun­66

Next

/
Thumbnails
Contents