Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 2. szám - Haraszti György: Buda expugnata: levéltári ismertetők a magyarországi török uralom felszámolásának forrásairól / 64–68. o.

ság számára az állandósult létbizonytalanság formájában jelentkezett. A hol nyílt, hol burkolt formákat öltő szakadatlan háborúskodás felemésztette a lakosság természetes népszaporulatát, s ami a 'magyarság számára ennél is tragikusabb, visszafordíthatatlanul megváltoztatta a hazai népesség etnikai összetételét. Bár az ország újraegyesítése a Habsburgok által történt, a török kiűzésében mégis a pozitív tényezők feltétlen túlsúlyát kell látnunk. A felszabadító háborúk megteremtették Magyarország számára az európai fejlődésbe való újbóli bekapcsolódás alapfeltételeit s egyben keretet biztosítottak a magyarság megerősödésére, vérveszteségeinek folyamatos pótlására. Az állandó külső fenyegetés kiküszöbölésével Magyarország 150 év múltán ismét megindulhatott a békés fejlődés útján, megkísérelve, hogy felzárkózzon a fejlődésben élen járó nyugat-európai országokhoz. A 300 év előtti események méltó megünneplésével kapcsolatos előkészületek 1982/83 során az ország számos közintézményében megkezdődtek. A múzeumok, könyvkiadók, könyvtárak, levéltárak terveiben kiállítások, megemlékezések szervezése, bibliográfiák, elbeszélő források stb. megjelentetése szerepelt. Az országos munkák koordinálására és a párhuzamos akciók kiküszöbölésére 1983. október 26-án megalakult a Budavár Emlékbizottság. A bizottság elfogadott munkatervében az 1986-os évfordulóra tudományos ülésszak megszervezése, kiállítás rendezése és kiadványsorozat megjelentetése szerepel. Budapest Főváros Levéltárának (BFL) vezetői már 1981 őszén úgy határoztak, hogy a tricentenárium alkalmából a levéltár a) Hazai és külföldi levéltár-ismertető sorozatot; b) Forráspublikációkat; c) A felszabadító háborúk politikai, katonai, diplomatikai, gazdasági, művelődéstörténeti stb. eseményeivel foglalkozó tanulmányokat jelentet meg 1986-ban. A koncepciónak megfelelően 1982/83 során a levéltár munkatársai kidolgozták a hazai és nemzetközi levéltár-ismertetők modelljét, felvették a kapcsolatot a magyar és külföldi társintézményekben dolgozó kutatókkal és hozzáláttak a tervezett kiadványokkal kapcsolatos anyagok (dokumentumok, rajzok, metszetek stb.) összegyűjtéséhez. A hazai intézményeken túl 17 európai ország 24 levéltárának és más kulturális létesítményének munkatársai jelezitek, hogy részt kívánnak venni az időközben „Buda expugnata" névre keresztelt akcióban. A Budavár Emlékbizottság alakuló ülésén hivatalosan is megbízta a levéltár képviselőit a javasolt feladatok elvégzésével. Mivel 1984 elejére kiderült, hogy a levéltár a tervezett kiadványaihoz semmiféle központi pénzügyi támogatásra nem számíthat, azokat saját költségvetési keretének terhére kell megjelentetnie, az eredeti koncepció a magyar és nemzetközi levéltárismertető-kötetek közreadására redukálódott; a BFL programjából törölték a források és tanulmányok megjelentetését. Mind a magyar, mind a külföldi levéltár4smertető célja az adott levéltárban őrzött, a Magyarország török uralom alóli felszabadítására vonatkozó, 1683—1699 évkörű iratanyag ismertetése. (Azokban a levéltárakban, ahol az anyag természete ezt indokolja — például a legkésőbb felszabadult magyar megyék — az időhatár 1718 is lehet.) Az egyes levéltár-ismertetők nyelve a magyar kéziratoknál értelemszerűen magyar, a külföldieknél a nemzeti idióma és az angol. Az ismertetők terjedelmét levéltáranként, illetve a külföldi országonként maximum három ívben szabtuk meg. A tervezett hazai publikáció nyelve magyar, a kötet végén angol rezümével, a nemzetközi ievéltárismertető-kötetnél pedig magyar és angol. A hazai és a külföldi levéltár-ismertetők egységes felépítésűek. Az anyag65