Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 2. szám - Benczéné Nagy Eszter–Bencze Géza: A Nemzeti Levéltári Nap kiállításáról / 56–63. o.

mot és fél centiméteres pontossággal a méretet (a levéltári kiállítási gyakorlat hiányát mutatja, bogy az előzetesen kért méretadatot — fél centiméteres pon­tossággal előbb a vízszintes, majd a függőleges méret, kötetnél nyitott állapot­ban történt méréssel — a levéltárak nagyobbik hányada kiállításrendezésre al­kalmatlan módon küldte meg, s emiatt is a teljes iratanyagot újra kellett mérni). A cédula egyik példányát az iratot tartalmazó palliumra tűztük, a másik pél­dány a forgatókönyv készítésének munkapéldánya volt. Erre elsősorban az irat­anyag kímélése érdekében volt szükség, de praktikusabb is volt, mint az iratok közvetlen használata. így nem volt szükség az iratanyag egészének mozgatására sem a kiállítás kivitelezéséig, s azok a Fővárosi Levéltár páncélszobájában vol­tak elhelyezve. „Mindössze" négy fővárosi levéltár szállította — biztonsági okokra hivatkozva — anyagát közvetlenül a kiállítás kivitelezéséhez, sajnos ez­zel csak növelve az ilyenkor mindig adódó feszültségeket. A forgatókönyv elkészítésébe külső munkatársakat is bevontunk: az egyes egységeket összefogó fő szövegeket az illető szakterületek legjobb ismerőivel fo­galmaztattuk meg, s a levéltári munkát bemutató kiállításrészlet témájának ki­munkálásában a Fővárosi Levéltár munkatársai — levéltárosok és restaurátorok — is részt vettek. E részben került elhelyezésre az Országos Levéltár házimú­zeumának legnagyobb hányada; a régi levéltári munkát bemutató tárgyak, se­gédanyagok gyűjteménye. A november első hetére elkészült forgatókönyvet ezúttal joggal nevezhet­tük rendezőkönyvnek, mivel az idő rövidsége miatt már az első változatában tartalmazta a kiállítás kivitelezőjének szóló rendezési utasításokat is. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban használatos ún. háromhasábos rendezőkönyvet készítettünk; ennek első hasábja tartalmazta a kiállításra kerülő anyagot, an­nak tárgyszavas megjelölését és a jellemző méretadatot centiméterben; a kö­zépső hasábban az anyag címszavas leírása szerepelt, amely egyben a kiállítási tárgy címszövege is volt egyben, tartalmazva az irat címét (vagy tárgyát), ke­letkezési évét. valamint a birtokló intézmény nevét; a harmadik hasábban a betűtípusra történt utalás, ez tulajdonképpen megadta az alkalmazandó grafikai betűméreteket. Az iratok címleírásához hasonlóan szerepeltek a tematikai egységek kiemelt fejezetszövegei, természetszerűleg az itteni utalások és utasítások itt a szöveg­mezőkre és nem a kiállítási iratokra vonatkoztak. A rendezőkönyv végén pedig felsoroltuk a szükséges anyag- és installációigényt, az esetleges megjegyzéseket mind az iratokra, mind a kivitelezésre. Illusztrációként a rendezőkönyv első három oldala: Tabló, stb. méret Cím, évszám, levéltár Felirat 1. Címtabló (VERBA VOLÁNT, SCRIPTA MANENT) A SZÓ ELSZÁLL, AZ ÍRÁS MEGMARAD Tíz évszázad emlékei a magyar levéltá­rakban Kiemelt felirat I. Kiemelt felirat II. 1. oklevél 36X26,5 III. Béla oklevele, melyben a hivatali felirat II. írásbeliség bevezetését szorgalmazza, 1181. Magyar Országos Levéltár felirat III.

Next

/
Thumbnails
Contents