Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 2. szám - Benczéné Nagy Eszter–Bencze Géza: A Nemzeti Levéltári Nap kiállításáról / 56–63. o.

Tabló, stb. méret Cím, évszám, levéltár Felirat 2. tabló kb. 60X100 2. oklevél 2/a. tárló 1. oklevél 54X23 + 2. oklevél 39X12 + 3. oklevél 66X46 + Az oklevél szűkebb értelemben véve jog- felirat I. biztosító irat, tágabban értelmezve azonban a mohácsi csata (1526) előtt kelt minden iratot oklevélnek nevezünk. Eleinte juh- vagy kecskebőrből készült hártyára írták valamennyit, csak a 14. század elején kezdik papírra írni azokat az okleveleket, amelyek érvénye nem örök időkre szólt; az örök érvényű jogokat továbbra is hártyára írt oklevél tanúsította. Az oklevél hitelét a pecsét adta meg. Eleinte az oklevél hátára függesztették a viaszba nyomott pecsétet, majd a 12. században megjelenik a függő, nagysága és formája miatt cipónak nevezett pecsét; e század végén már aranybulláról, vagyis aranypecséttel megerősített oklevélről is van tudomásunk. A kétoldalas, azaz királyi pecsét a 13. század elején jelenik meg, s a kiváltságleveleket, a privilégiumokat pecsételték meg vele, a többi oklevelet rányomott pecséttel erősítették meg, vagy zárták le. Az oklevelek zömét latinul írták, csak elenyésző részük készült anyanyelven (magyarul, németül stb.); az első magyar nyelvű oklevelek a 15. század végén jelennek meg. A későbbi korokban és napjainkban csak a jogbiztosítási céllal, díszes kivitelben készült iratokat (címek, rangok adományozását, képesítés megszerzését tanúsító iratokat — pl. doktori diploma) nevezzük oklevélnek. II. Ulászló címert adományozó oklevele felirat II. Somogy megyének, 1498. Somogy megyei Levéltár felirat III. III. Frigyes oklevele Kőszeg városának, felirat II. 1446. Vas megyei Levéltár Kőszegi Fióklevél- felirat III. tára Hederváry László püspök oklevele, a felirat II. püspök pontificalis pecsétjével, 1458. Heves megyei Levéltár felirat III. Székely Mihály nemeslevele, 1625. felirat II. Komárom megyei Levéltár felirat III. 60