Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 2. szám - Takács Edit: A Csongrád vármegyei Törvényhatósági Bizottság iratai, 1871/1872–1944 / 27–44. o.

h) Az Állandó Bíráló Választmány iratai 1872—1905 A törvényhatósági bizottság tagjainak választásával kapcsolatos teendők ellá­tására az 1870: XLII. te. 38. §-a alapján Állandó Bíráló Választmány felállítását rendelték el. Az Állandó Bíráló Választmány 5 tagú testület volt, elnöke a fő­ispán lett. Az első Állandó Bíráló Választmányt Csongrád vármegye Törvény­hatósági Bizottsága az 1871. dec. 28-án tartott alakuló közgyűlésén választotta meg. A választmányt 5 évenként újraalakították, az időközben megüresedett helyeket ugyancsak választás útján a közgyűlés töltötte be. Az Állandó Bíráló Választmány a törvényhatósági bizottsági választási ügyekben másodfokú fó­ruma volt a megyének, megvizsgálta, véleményezte az Igazoló Választmánynak a választási eljárással kapcsolatos jelentéseit, határozatait, jóváhagyta a válasz­tások után összeállított képviselői névsort, a virilis tagok évenként összeállított névsorát, döntött a választási eljárással kapcsolatos igazoló választmányi hatá­rozatok ellen benyújtott fellebbezésékben. Működése során az üléseiről jegyző­könyvet vezetett, és jelentést készített, ez utóbbit az Állandó Választmányon keresztül a törvényhatósági bizottság közgyűlésére terjesztette fel. 23 Az Állandó Bíráló Választmányokat az 1929: XXX. te. megszüntette, a vá­lasztásokkal kapcsolatos panaszok másodfokon való orvoslása a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozott, az egyéb választásokkal kapcsolatos állandó bíráló választmányi feladatokat az alispán, ill. a kisgyűlés vette át. A Csongrád vármegye Törvényhatósági Bizottsága Állandó Bíráló Választ­mányának működése során keletkezett jegyzőkönyvek és iratok csak 1872 és 1905 között és hiányosan találhatók az állagban. Előfordult, hogy a választ­mány jegyzőkönyveit jelentéseivel és az eléje terjesztett iratokkal együtt ter­jesztette az Állandó Választmányon keresztül a Törvényhatósági Bizottság elé, és azok így a közgyűlési iratokkal együtt kerültek irattározásra [1894-ig b) állag]. Az Állandó Bíráló Választmány üléseit a többi választmányhoz hasonlóan az alispán készítette elő, ő gondoskodott valamennyi szükséges iratnak a vá­lasztmányi ülésre történő kiadásáról. A választmány ülése után előfordult, hogy a választmány eredeti jegyzőkönyveivel együtt adta iratait vissza az alispánhoz, így azok az alispáni iratokkal együtt kerültek irattározásra, és jelenleg is az alispáni fondban találhatók. Ez a gyakorlat 1895-től már előfordult, 1903-tól pedig következetessé vált. A törvényhatósági választási iratoknak, a választási eljárással kapcsolatos igazoló és állandó bíráló választmányi jegyzőkönyveknek, jelentéseknek, iratoknak az elkülönítése sohasem volt következetes, így eseten­ként az Igazoló Választmány állagában kezelt anyagban is előfordulnak állandó bíráló választmányi iratok. Az Állandó Bíráló Választmány anyaga 1982-ig az Igazoló Választmánnyal együtt önálló fondot alkotott. Az anyag töredékes és hiányos volta, valamint a fent leírt kezelési problémák miatt az iratok önálló fondban való kezelését megszüntettük. i) Törvényhatósági bizottsági választási iratok 1873—1941 Az állag megszűnt, az iratok korábban a IV. B 404. fondban voltak. A levéltár­noki anyagból előkerült választási iratokkal együtt 1982-ben a Törvényhatósági Bizottság önálló állaga lett. Mivel az anyag csak részben tartalmazta a válasz­tások iratait, zömük igazoló választmányi jegyzőkönyv volt, ezért az 1984-es 40

Next

/
Thumbnails
Contents