Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 2. szám - Takács Edit: A Csongrád vármegyei Törvényhatósági Bizottság iratai, 1871/1872–1944 / 27–44. o.

volt, 8, a törvényhatósági közgyűlés által 1 évre választott bizottsági tagból állt. A választmányi üléseken köteles volt részt venni a megyei tisztiügyész is, szavazati joga azonban nem volt. A virilisek névjegyzékét a választmány 5 évenként állította össze, mégpedig a tényleges virilistagság háromszorosával (1929: XXX. 9. §). A névjegyzék összeállításával, a tagok felvételével kapcsolatos észrevételeket, panaszokat az alispánon keresztül kellett az Igazoló Választmányhoz eljuttatni, amely azokat megvizsgálta, és még a virilis tagok választása előtt határozott róluk. A virilis tagok' megválasztását követően a választással kapcsolatos iratok, valamint az esetleges panaszok, felszólamlások az Igazoló Választmány elé kerültek, amely azokat tüzetesen megvizsgálta, a vitás, panaszos ügyekben határozott, elkészítette a virilis tagok névjegyzékét, és a választással kapcsolatos jelentésével együtt a kisgyűlésen keresztül a Törvényhatósági Bizottság közgyűlése elé terjesztette. A virilis tagság csak a közgyűlés jóváhagyása után vált érvényessé. A virilis tagok jegyzékét a választmány évről évre átvizsgálta, és ha a tagok valamelyike időközben elvesztette vagyoni képesítését, döntött a tagság megszűnéséről. A választás alá eső törvényhatósági bizottsági tagok megválasztásával kapcsolatban az Igazoló Választmány 5 évenként az országgyűlési képviselőt választóknak az összeállítás évében érvényes névjegyzéke alapján elkészítette a törvényhatósági választók névjegyzékét. A névjegyzék ellen az alispánon keresztül az Igazoló Választmányhoz lehetett panasszal élni. Ezekben az Igazoló Választmány még a választást megelőzően döntött. A választásokat követően az alispán az összes iratokat a választási eljárással kapcsolatos panaszokkal együtt beterjesztette az Igazoló Választmánynak. Az iratok megvizsgálása, a szükséges határozatok, döntések meghozatala után a választmány elkészítette jelentését, összeállította a választott tagok névjegyzékét, és a kisgyűlésen keresztül a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé terjesztette. Hasonló szerepe volt az Igazoló Választmánynak a szakszerűség, valamint az érdekvédelem jogcímén delegált, ül. választott képviselők esetében is. Az Igazoló Választmány határozatai ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Közigazgatási Bírósághoz lehetett fellebbezni. Az Igazoló Választmány összehívásáról, az üléseken megtárgyalandó ügyek iratainak előkészítéséről, majd az ülést követően hozott határozatok, jelentések továbbításáról az alispán intézkedett. A választmány üléseiről jegyzőkönyvet vezetett, ezen túlmenően önálló iratkezelése nem volt. A választmány által megtárgyalt ügyek iratainak, valamint a választmányi jegyzőkönyveknek a levéltári kezelése éppen ezért elég vegyes volt. A korabeli levéltárosok ugyanis nem voltak következetesek a törvényhatósági választási anyag külön kezelését illetően. Az anyag jelentős hányada az országgyűlési választások irataival együtt a Központi Választmány fondjában volt, míg másik, kisebb hányada az Állandó Bíráló Választmánnyal együtt önálló fondként szerepelt 1982-ig. Ezt az állapotot igyekeztünk megszüntetni, amikor az iratokat egyesítettük, a korábban önálló fondot megszüntettük. Az anyagból leválasztottuk az Állandó Bíráló Választmány iratait [h) állag], az Igazoló Választmány anyaga önálló állag lett. Időközben a levéltárnoki iratok rendezése során újabb, a törvényhatósági választásokkal kapcsolatos anyag került elő, ezt akkor önálló állagként helyeztük el fi) állag]. Az 1982-ben felállított igazoló választmányi állag csak az Igazoló Választmány jegyzőkönyveiből állt. A jelenlegi ellenőrző rendezés során azonban kiderült, hogy a választási iratok között található anyag szerves része, folytatása a korábban önálló állagként kezelt igazoló választmányi anyagnak (választmányi jegyzőkönyveket is tartalmazott), ezért az i) állagot megszüntettük, és az iratokat egyesítettük a g) állagban. 39